A kezdetektõl minden alkalommal, idén is részt vettek a nagykanizsai Hevesi Sándor Versmondó Kör tagjai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szatmári szervezete, az Árpád Egyesület és a Szent-Györgyi Albert Társasága által szervezett immár XXIII. Gellért Sándor Nemzeti Versmondó Találkozón. A versenyen mind a hat kanizsai versmondót díjazták.

Az 1916. december 11-én született Gellért Sándor — akirõl a fesztivál a nevét kapta, a népi írók utolsó vonulatába tartozó erdélyi költõ. Élete a legnagyobb nyomorúságból indul, de akaraterejének köszönhetõen parnasszusi magasságokba jut. Édesanyja, a Bözödújfaluból származó szegény leány nem tudja felnevelni gyermekét, így Gellért Gyula falusi tanító családja fogadja örökbe. A fiú a paraszti „õstehetségek” útját járva a napszámos sorsból küzdi fel magát a költõi mûködését biztosító tanári pályára. A világháborúban a visszacsatolt Erdély egyszerû katonájaként kikerül a keleti arcvonalára, s szenvedõ részese lesz a doni sereg pusztulásának. A szörnyû élmények hatására fejlõdik ki kurucos magyarsága és háborúellenessége, amely az Attila sírja címû verseskötetében és A magyarok háborúja címû 24 énekbõl álló eposzában jut kifejezésre. Költészetének további sorsa is búvópataksors: bár néha egy-egy költeményét leközlik irodalmi lapok, fiókjában egyre szaporodnak a verseskötetek (A magyar Kalevala énekei; Levelek Gyulu fiamhoz; Az aranyos búzaszemek), és prózai írásai. Gyermekkora óta szenvedélyesen izgatják a magyar nyelv titkai, melyrõl A csudálatos magyar nyelv címû munkájában vall ékes-szavúan. 1983-ban végre megjelenik, nyilvánosságra jut „sorséneke”, A magány szikláján címû versgyûjtemény. A magyar közösség által megbecsült pedagógusként és íróként hunyt el 1988. január 26-án. A Gellért Sándorról elnevezett, és már huszonharmadik alkalommal megrendezett nemzetközi találkozó egyben a kétévenként sorra kerülõ XII. Csengey Dénes Kárpát Medencei Vers- és Prózamondó Fesztivál egyik erdélyi elõdöntõje is volt. A versenyen résztvevõ kanizsai versmondók felkészítõi és kísérõi Schmidt István, Radnóti-díjas rendezõ, Lengyák István, a magyar kultúra lovagja és Horváth István, Radnóti-díjas versmondó voltak. Az elõadó-mûvészeti megmérettetés zsûrijében András Gyula színmûvész, Csirák Csaba helytörténész, Keresztes-Szõke Erzsébet irodalomtanár, Nagy Ágota színházi rendezõ, és Nagy Gyula irodalomtanár foglaltak helyet. A versenyen elindult kanizsai versmondók valamennyien kiemelt elismerésben részesültek. Különdíjat kapott: Kánya Antalné, Baj Bianka, Németh Zsófia és Silló Kinga. A verseny második helyéért járó díjat Micsinai Dominik, az elsõ helyért megítéltet pedig Horváth István érdemelte ki. A versmondók szavazata alapján a szakmai különdíj tulajdonosa szintén Baj Bianka lett. Valamennyi kanizsai diák a Batthyány gimnázium tanulója.

B.E.