A mezei tücsök (Gryllus campestris) nyerte meg a Magyar Természettudományi Múzeum blogján kiírt internetes szavazást, amelyen arról dönthettek a voksolók, hogy 2016-ban melyik bogárfaj kapjon kitüntetett figyelmet.

A mezei tücsök a szavazáson a kisasszony szitakötõ és a nagy szarvasbogár felett aratott gyõzelmet.
A mezei tücsök tudományos neve Gryllus campestris Linnaeus, amelybõl az ógörög eredetû elsõ tag tücsköt, szöcskét jelent, míg a latin eredetû második szó jelentése síkságon levõ. A mezei tücsök magyar neve a tudományos név tükörfordítása - olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében.
A mezei tücsök nagyjából két centiméter hosszú, robusztus termetû rovar, testének nagy része csillogó fekete. Nagy, gömbölyû fején egy pár hosszú, fonalas csáp, egy pár összetett szem és három kis fehér pontszem, valamint rágó szájszerv található.
Két pár szárnya közül az elülsõ a pergamenszerûen merev fedõszárny, a második torszelvényen az áttetszõ hártyás szárnyak vannak, amelyek legyezõszerûen összehajtogatva rejtõznek a fedõszárnyak alatt. A mezei tücsök nem tud repülni.
Rövid, vaskos ugrólábaival nem tud nagyokat szökkenni, legfeljebb apró ugrásokra képes. Elülsõ végtagjain a lábszár tövén ovális, hártyával borított hasíték figyelhetõ meg, ez a mezei tücsök hallószerve. Potroha végén egy pár hosszú fartoldalék látható, a nõstényeknél pedig hosszú, vékony és egyenes tojócsõ nyúlik hátrafelé.
A meleg és napos, nyílt területek lakója, leginkább az alacsony vegetációjú, nyíltabb gyepes élõhelyeket kedveli. Az alföldtõl a magashegységekig megtalálható. Számos európai országban megritkult, elsõsorban élõhelyeinek eltûnése miatt, valamint az intenzív mezõgazdasági mûvelés és vegyszerezés következtében. Emiatt több európai állam veszélyeztetett állat- és növényfajait tartalmazó vörös listáján szerepel.

MTI - Kanizsa