Októberben ismét emelkedtek a reálkeresetek, így 34 hónapja töretlenül nõ a reálbérek mértéke Magyarországon - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel.

A szaktárca szerint a reálbér-növekedésben meghatározó szerepet játszott egyebek mellett a munkát terhelõ adók csökkentése, a közszférában végrehajtott béremelések, a munkahelyvédelmi akcióterv, az aktivitást ösztönzõ intézkedések, az inflációmentes környezet és a 2013-ban bekövetkezett növekedési fordulat.

A magyar reformok eredményeként, a gazdaság bõvülésével párhuzamosan további reálbér-emelkedést valószínûsít a minisztérium. Cseresnyés Péter, az NGM munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára az M1 aktuális csatornán úgy nyilatkozott: óriási jelentõsége van annak, hogy a magyar gazdaság mûködik, a vállalkozók fejlesztenek, amihez szakemberekre van szükség. Néhány hónapja már 4 millió felett van azon foglalkoztatottak száma, akik az elsõdleges munkaerõpiacon tudnak elhelyezkedni. Jó hírnek nevezte, hogy az idén az elsõ tíz hónapban folyamatosan emelkedtek a keresetek és a foglalkoztatottak száma is nõtt. Hozzátette: átlagosan mintegy 4 százalékos volt a reálbér-emelkedés. Kifejtette, hogy 2010 óta több mint 300 ezerrel nõtt a versenyszférában dolgozók száma, az elmúlt egy évben pedig 55 ezerrel nõtt a szegmensben foglalkoztatottak száma, a bruttó átlagkereset 243 ezer felett, a nettó pedig már 166 ezer fölött van, és az idei eredmények jelentõsen erõsítették ezt az átlagot. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: az idei évhez hasonlóan jövõre szintén 4 százalékos bruttó bérnövekedés várható, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így a jövõre várt 2 százalékhoz közeli infláció mellett mintegy 3,5 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér.

A bérnövekedésre kedvezõen hathat, hogy egyes hiányszakmákban gyorsulhat a béremelkedés üteme a következõ években - vélekedett. Az elemzõ szerint idén 4 százalékos átlagos bérnövekedés és a várhatóan stagnáló infláció hatására 4 százalékkal nõhetnek a reálbérek. A reálbér-emelkedés mellett a háztartások elkölthetõ jövedelmét növelte a devizahitelek elszámolása is. Az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat elõrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztõ részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következõ években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje - tette hozzá.

MTI - Kanizsa