A Thúry György Múzeum már 4. alkalommal csatlakozik a Múzeumok Éjszakája országos programsorozathoz. Az idei évben, az eddigiektõl eltérõ módon, a fõvárosi intézmények június 20-án tartják rendezvényeiket, míg a vidékiek június 20-án illetve június 27-én. A Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának múzeumai (Göcseji Múzeum Zalaegerszeg, Balatoni Múzeum Keszthely, Thúry György Múzeum Nagykanizsa) június 27-én éjjel várják színes programokkal látogatóikat.

Itt Nagykanizsán, a Thúry György Múzeumban az épület és a kiállítások mellett a barokk udvarunkon fogadjuk vendégeinket egész éjjel tartó színes családi programokkal. A vaskori kelta nép és kultúra világában barangolhatnak velünk kicsik és nagyok.

A nyári napfordulókor, Szent Iván éjszakáján a kelták Aine, a szerelem és termékenység istennõje tiszteletére ünnepségeket tartottak. Fáklyákkal Aine dombjához vonultak, a lányok éjszakára is ott maradtak. Aki az istennõ varázsgyûrûjén keresztül nézett, megláthatta a tündéreket. Még a múlt században is tartottak hasonló ünnepségeket Írországban
A múzeumi ünnep 17 órakor kezdõdik, a „Kelta Udvaron” ekkorra várjuk a gyerekeket a hagyományos Kincskeresõ Kalandtúra startjánál. „Keresd a kelták kardját!” Az idén is érdekes feladatok és komoly jutalmak várnak a vállalkozó kedvû csapatokra. Eközben és ezalatt színes és érdekes kézmûves foglalkozások várják a kicsiket, nagyokat (nagyikat) egyaránt. Lesz ollóvágta (kelta totemállatok készítése, hajtogatása, vágása papírból), arcfestés (kelta harcost varázsolunk bárkibõl), testfestés (kelta díszítõmotívumok rajzolása), álarc készítés, kelta kifestõ, kelta totó, látogatás egy kelta paticsfalú házban, amit életnagyságban lehet megtekinteni a múzeum udvarán, agyagozás (kelta edények, régészeti tárgyak megformálása) és még sok apróság, egyszóval minden ami kelta.
Este 21 órakor nyílik „Akik karddal mérték a pénz súlyát” (A kelták Zalában) címû új idõszaki kiállításunk, ahol az udvaron megszerzett élményeinket letisztult formában, összefoglalva láthatjuk. Az interaktív tárlaton megismerkedhetünk a kelta harcossal és asszonyával, betekinthetünk hétköznapjaikba. A kiállítás in situ (eredeti helyzetben, ahogy a régészeti feltáráson megtalálták) mutatja be a kelták temetkezési szokásait.
A kiállítás megnyitó után a kelta-ír kultúrkörben maradunk tovább, a Greenfields együttes fellépése, majd az ezt követõ táncház biztosítja az éjszakába nyúló különleges múzeumi élményt.
Kiállításaink megtekintésére az éjszaka folyamán folyamatosan lesz lehetõség.
Munkatársaimmal együtt kérem Önöket, jöjjenek el hozzánk, töltsenek egy kellemes nyári éjszakát a múzeumban.


KELTÁK
A Kr.e.4. század elején, az Alpoktól északra lévõ területekrõl kiindulva kezdõdött el Dél- és Kelet-Európa felé az ókori forrásokból most már nevükön is ismert nép, a kelták támadása. A hódító, harcias kelta törzsek, feltehetõen a túlnépesedés miatt, új területek meghódítására indultak el. Így Rómát is többek között megostromolták Kr.e. 387-ben. Egy részük a Pó völgyében telepedett le, azonban itteni uralmuk nem lett hosszú életû. Az itáliai támadással egy idõben délkeleti irányba is támadást indítottak. A Dunántúl és így Zala északi felét is ekkor foglalhatták el. A déli fele és a Kárpát-medence többi része a második kelta hullámmal, kb. 80-100 év múlva került a birtokukba. Uralmuknak a rómaiak vetettek véget Kr.e. 13 körül.
Zala megye az ország egyik legjobban kutatott része a kelta emlékek vonatkozásában. Ugyan városias jellegû erõdített településeiket (oppidumok) nem ismerjük a környékünkön, de az antik forrásokban is (Julius Caesar, Tacitus) említett majorságok, kis falvak sûrû hálózata itt is kialakult. A feltárások során elõkerült leletek arról tanúskodnak, hogy a földmûvelésen és az állattenyésztésen kívül jelentõs háziiparral, vas-bronz feldolgozással is foglalkoztak. A harciasságukról ismert kelták ilyen falusias jellegû körülmények között laktak vidékünkön. Ezeken a vízparti településeken a kiscsaládi, 10-12 m2 nagyságú házak szinte kivétel nélkül félig földbe voltak mélyítve, de nagy részük felmenõ oldalfalakkal is rendelkeztek.
A kelták, Európában elsõként, eljutottak az államalapítás küszöbére, de a törzsek közötti ellentétek ezt megakadályozták. Számos technikai vívmány (olló a szántás eszközei, stb.), a vas és a fazekaskorong használatának elterjesztése kapcsolódik a nevükhöz.
A kiállítás két teremben és a hozzátartozó folyosó részen 130 m²-en mutatná be a gazdag dél-zalai kelta anyagot magyar és angol nyelven. Dr. Horváth László régész, nyugalmazott múzeumigazgató hosszú munkássága alatt több kelta temetõ és település részlet került napvilágra. Ennek a színes, érdekes, a tudomány terén hézagpótló anyagnak a bemutatására vállalkozik idõszaki kiállításunk. A kiállítás forgatókönyvét Dr. Horváth László és Havasi Bálint (Balatoni Múzeum) régész készíti.