- November közepéig 7131 rotavírus fertõzést regisztráltak, a nem jelentett esetszám ennek többszöröse is lehet
- A fertõzés csecsemõknél akár órák alatt kiszáradást okozhat
- A rotavírus a kórházi kezelést okozó hasmenéses megbetegedések leggyakoribb okozója

Az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adatai alapján november közepéig már több mint 7100 rotavírus-fertõzést vagy gyanús esetet regisztráltak Magyarországon. Klinikai és gyermekgyógyász szakemberek a betegség megelõzésére hívják fel a figyelmet, hiszen a rotavírus-fertõzés akár kiszáradáshoz és kórházi kezeléshez vezethet, ami a lelki-fizikai megterhelésen túl komoly anyagi kiadást is jelent a családoknak.

2015. november végéig az OEK-hez 7131 rotavírusos bejelentés érkezett, ami a rotagyanús eseteket is tartalmazó tavalyi adatnál is kissé magasabb. Gyermekgyógyász szakemberek becslése szerint a ténylegesen elõforduló, de nem jelentett megbetegedések száma ennek a többszöröse lehet, és az év végéig további növekedés várható, mivel a rotavírus-fertõzés a téli–kora tavaszi idõszakban a legjellemzõbb.
A rotavírus a csecsemõk, a kisgyermekek és a felnõttek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek leggyakoribb kórokozója világszerte. Az elterjedtsége okán gyakran tévesen alábecsült betegség a legkisebbeket veszélyezteti igazán: hazánkban évente 2000 fertõzött szorul sürgõsségi vagy kórházi ápolásra, több mint 60%-uk 2 éven aluli kisgyermek. A rendkívül kellemetlen tünetekkel – magas lázzal, hányással, hasmenéssel – járó betegség legsúlyosabb szövõdménye ugyanis a rövid idõ alatt, akár néhány órán belül bekövetkezõ súlyos kiszáradás, ami különösen a 24 hónaposnál fiatalabb korosztályra veszélyes.
„Minél magasabb a láz, illetve gyakoribb a hasmenés és a hányás, annál fokozottabb a szervezet folyadék- és ásványianyag-vesztesége. Ha ezek pótlása – mely leginkább kórházi körülmények között lehetséges – nem indul el idõben, akkor akár a keringés is összeomolhat. Sokkos állapot, szívritmuszavar, agyi mûködészavar, súlyos tudatzavar, agyértrombózis alakulhat ki, és a beteg akár meg is halhat – számolt be kórházi tapasztalatairól dr. Ujhelyi Enikõ, az Egyesített Szent István Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztály osztályvezetõ fõorvosa.

A rotavírus az EU tagállamaiban az oltási programok bevezetése elõtt 3,6 millió megbetegedést okozottott évente, a betegek közül 700 ezren fordultak orvoshoz a vírus okozta tünetekkel, és 87 ezren kerültek kórházba. Az általában kielégítõ színvonalú orvosi ellátás ellenére az Európai Unióban is esetenként elõfordul halálozás rotavírus következtében.

„A védõoltás megjelenése elõtt minden évben mintegy félmillió gyerek vesztette életét a rotavírus-fertõzés súlyos szövõdményei miatt világszerte – mutatott rá dr. Ujhelyi Enikõ. – Az oltást bevezetõ országokban – függetlenül a közegészségügy fejlettségétõl – azt tapasztalták, hogy rövid idõn belül drasztikusan, akár 90%-kal is visszaesett a kórházi kezelést igénylõ megbetegedések száma.”

A rotavírus szövõdményei miatt kórházban ápolt betegek ráadásul gyakran kiindulópontjai az úgynevezett nosocomiális (a kórházi tartózkodás alatt szerzett) rotavírus-fertõzésnek, amellyel egyéb betegségek, leggyakrabban légúti fertõzések miatt kórházba került gyermekek is megfertõzõdnek – fûzte hozzá a szakember.

Veszélyes és költséges

A Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) álláspontja szerint egynél több érv is szól a megelõzés mellett, hiszen a betegség fizikailag, lelkileg és anyagilag is rendkívül megterhelõ lehet a családnak. Egy csecsemõ rotavírus-fertõzésekor a mindennapos babaápolási termékekbõl – pelenka, törlõkendõ, fertõtlenítõszerek – nagymértékben megnövekszik a fogyasztás, ehhez adódik még a bébiitalok, a sópótlók, és a bélflóra helyreállítását segítõ gyógyszerek költsége is.
A betegség nemcsak a családokat, de még az egészségügyi kasszát is megterheli: Magyarországon éves szinten körülbelül félmilliárd forintos OEP-terhelést írhatunk a rotavírus-fertõzések számlájára.

„Ezt csak tetézi, hogy a rotavírus masszív ellenálló képessége miatt gyakran az egész család – testvérek, szülõk, nagyszülõk – átesik a fertõzésen, elõfordulhat tehát, hogy több családtag a munkából is kiesik az ápolási feladatok vagy a saját betegsége miatt. A betegséget követõ, akár hetekig tartó immungyenge állapot pedig további fertõzéseknek is kiteszi a kis betegeket” – foglalta össze a praxistapasztalatokat dr. Póta György, a HGYE elnöke.

Hozzátette: a statisztikák szerint a gyermekorvosoknál -a láz, hányás és hasmenés miatt megforduló kis páciensek közül minden harmadik rotavírussal fertõzött. 5 éves korára szinte minden gyermek legalább egyszer átesik a betegségen földrajzi helytõl, nemtõl, szociális helyzettõl és higiéniai körülményektõl függetlenül.
A feko-orális úton – széklettel szennyezett tárgyakon és kézen keresztül – fertõzõ vírus rendkívül gyorsan terjed. Mivel a fertõzöttek jelentõs mennyiségû vírust üríthetnek székletükkel már a tünetek jelentkezése elõtt és annak elmúlását követõen is, emiatt enyhe tünetek mellett, ill. tünetmentes állapotban is megfertõzhetik a környezetüket.

A szakemberek szerint különösen indokolt a fertõzés megelõzése a vírusfertõzéseknek kedvezõ enyhe idõjárás miatt, fõleg a téli ünnepek közeledtével, amikor egyre több család utazik rokonlátogatóba és/vagy tölti az ünnepi idõszakot szállodákban. A rotavírus kifejezetten ellenálló vírusfajta – az emberi kézen legalább 4 órán át, sõt porózus felületeken (például gyermekjátékokon) akár 10 napon keresztül is életképes. Az utazásokon a fertõzésveszély fokozott, hiszen napokon keresztül idegen helyen vagy útközben tartózkodik a család, és a szokásosnál többször használja a közösségi pelenkázót, mosdót és a tömegközlekedési eszközöket is.

A megelõzés lehetõségei

A rotavírus okozta gyomor- és bélhurut elleni védettség kialakítására Magyarországon jelenleg kétfajta vakcina érhetõ el, amelyek szájon át adhatóak, tehát a szervezetbe történõ bejuttatásuk fájdalommentes.
Az ízükben is gyermekbarát vakcinák korai alkalmazásának elõnye, hogy a következõ súlyos vagy mérsékelten súlyos tünetekkel járó betegséget csaknem 100%-ban kivédik. Az oltásokat már 6 hetes kortól be lehet adatni és mindkettõnek van felsõ korhatára, így érdemes minél korábban kérni.
A kétadagos vakcinával már a 12. hétre, a háromadagossal pedig a 16. hétre kialakítható a csecsemõk rotavírus elleni védettsége.

Világszerte jelenleg 79 országban, köztük az Egyesült Államokban, Brazíliában, Dél-Afrikában, Szaúd-Arábiában, Ausztráliában és Új-Zélandon az állami oltási programok része a rotavírus elleni vakcina. Az Európai Unió 8 országában és Norvégiában is kötelezõ, de a vakcina felvételét a nemzeti oltási programba jelenleg több ország is vizsgálja.

Az Egyesült Királyságban 2013 júliusában vezették be azt az állami oltási programot, amelynek révén a vakcinát az érintett korcsoport 87,5%-a kapta meg. Az immunizáció hatására a laboratóriumok által igazolt rotavírus-fertõzéses esetek száma már a következõ „rotavírusszezonra” 69%-kal csökkent az elõzõ 10 év átlagához képest.
Ausztriában 2007-ben vezették be a nemzeti oltási programba a rotavírus elleni oltást. Az átoltottsági arány 2011-re elérte a 84%-ot, ennek köszönhetõen az 1 év alatti gyermekek között néhány év alatt több mint 80%-kal csökkent a kórházi ápolást igénylõ esetek száma.
Belgiumban, ahol a rotavírusoltás 2006-ban lett az állami oltási program része, ugyancsak gyors ütemben, 80%-kal csökkent a megbetegedés elõfordulása az 1 évesnél fiatalabb korosztályban. Itt 2008-ban már az 1 éven aluliak 90%-a részesült védõoltásban.

„Magyarországon jelenleg nagy szórást mutatnak az átoltottsági adatok: míg az országos átlag 20% körüli, addig egyes vidéki területeken alig éri el a 3-4%-ot. Ez nagyon alacsony szám annak fényében, hogy Nicaraguában is 80% fölötti a rotavírus elleni átoltottság” – hangsúlyozta dr. Ujhelyi Enikõ. A nyájimmunitás kialakulásának ugyanis alapfeltétele lenne, hogy az átoltottság megközelítse a 80%-ot.

További információk: www.rota.hu
 

Kanizsa