A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 99. § elõírja a rendszeres évenkénti országos mérés és értékelés kötelezettségét, melyben értékelni kell a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai tevékenységet, így különösen az alapkészségek, képességek fejlõdését. A június 25-i közgyûlés elé kerülõ tájékoztató eredményeirõl kérdeztük Szmodics Józsefnét, a Mûvelõdési és Sport Osztály vezetõjét.

– Az oktatásért felelõs miniszter évente a tanév rendjérõl szóló rendeletében határozza meg az országos mérési feladatokat – kezdte elöljáróban az osztályvezetõ. – A mérésnek minden tanévben ki kell terjednie a közoktatás negyedik, hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamán minden tanuló esetében az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlõdésének vizsgálatára. A szakiskola tizedik évfolyamán folytatott mérésnek az olvasás és szövegértés alapkészség vizsgálatára is ki kell terjednie. A 10. évfolyamos tanulók teljes körû mérése a 2008/2009-es tanévtõl vált kötelezõvé. A mérésben alkalmazott feladatok nem a NAT, a kerettantervek, illetve az azokhoz fejlesztett tankönyvek által közvetített tudástartalom elsajátításának mértékét mérik; a felmérés célja nem az adott év tananyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok az adott évfolyamig elsajátított ismereteiket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életbõl vett feladatok megoldása során. Mindhárom évfolyamon minden érintett tanuló tesztje központi javításra került. Az eredmények 2009. március közepén kerültek nyilvánosságra a www.kir.hu weboldalon.

– Mit jelent a kompetencia?
– A kompetencia az egyén azon képessége és hajlandósága, hogy tudását sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsa. A kompetencia ezen megfogalmazása figyelembe veszi a tesztírás körülményeit is, amikor a tanuló képes lenne a teszt megírására, de nem hajlandó a teljes tudását beleadni a sikeres feladatmegoldás érdekében.
– Mit várnak el a tanulóktól a szövegértés és a matematikai eszköztudás területén?
– A különbözõ szövegekhez (elbeszéléshez, rövid történethez, magyarázó szöveghez, menetrendhez vagy éppen egy szórólaphoz) kapcsolódó kérdések jellemzõen az információk visszakeresését, következtetések levonását, kapcsolatok felismerését, a szöveg részeinek vagy egészének értelmezését várják el a tanulóktól minden évben. A matematikai eszköztudás területén pedig az alkalmazott feladatok valamilyen életszerû szituációban megjelenõ probléma matematizálását, megoldását és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különbözõ területeit érintve.
– Hogyan alakult az évfolyamok eredménye?
– Mind a matematikai eszköztudás, mind a szövegértés területén városunk 6., 8. és 10. évfolyamos tanulói az országos átlagnál szignifikánsan jobban teljesítettek, de kiemelkedõ volt a szakiskolák teljesítménye. Az általános iskolás korosztálynál a jelentés a kanizsai tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlását az országos, valamint a városi iskolák tanulóival veti össze. Kedvezõbb városunkban a helyzet a 6. és a 8. évfolyamon, mint országosan. Az általános iskolát befejezõ tanulóink 82,9%-a képes olvasás útján a további ismeretszerzésre, valamint 62,4% rendelkezik használható matematikai képességekkel. Az elõzõ évhez képest a matematika eszköztudás használatának aránya csökkent, a szövegértésé viszont nõtt. A középiskolás korosztálynál a matematikai eszközhasználat az elmúlt évhez képest jelentõsen javult. Mindhárom iskolatípusban az országos átlagot meghaladóan teljesítettek középiskolás tanulóink. A gimnazisták 92,1%-a, a szakközépiskolások 72,7%-a és a szakiskolások 34,6%-a képes matematikai ismereteit további ismeretszerzésre felhasználni. A szövegértés területén a matematikai eszköztudás tendenciáival teljesen megegyezõ képet kapunk minden iskolatípus esetén. A szövegértés teszten sikeresebben teljesítettek a tanulók – városi szinten 4-7%-kal.
– Hogyan összegezhetjük a kompetenciamérés eredményét?
– Büszkék lehetünk a 10. évfolyamos eredményekre, mivel mind az országos, mind az iskolatípus hasonló családi háttérrel rendelkezõ iskoláinál többséggében jobb eredményeket értek el középiskoláink tanulói. A képességszinteknél azonban látható volt, hogy a szakiskola és a szakközépiskola összetétele a matematikai képességek tekintetében megegyezett. A város intézményeinek tanulói a 2008. évi kompetenciamérés matematika és szövegértés tesztjein összességében az országos átlagnál jobban teljesítettek. Az egyes intézményeinkben az elért eredményeket nagymértékben befolyásolta a beiskolázott tanulók összetétele, a pedagógusok felkészültsége, valamint a családi háttér. Az országos átlag alatt teljesítõ intézmények is a családi háttér által determinált eredményt hozzák ki a tanulókból.
B.E.