A kormány egyelõre nem látja indokát annak, hogy változtasson a jövõ évi büdzsé parlament által is elfogadott keretfeltételein, a magyar gazdaság stabil növekedési pályán halad, az elmúlt évek konszolidációja után 2013 második felétõl érezhetõ a gazdasági bõvülés, 2016 nagy kérdése az, hogy a növekedés milyen szinten folytatódik - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek adott év végi interjúban.

A miniszter rámutatott: a magyar gazdasági bõvülés várhatóan jövõre is meghaladja az Európai Unió (EU) átlagos növekedési rátáját, a kormány nem kíván változtatni azon, hogy jövõre 2,5 százalékos lesz a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedése, miközben az infláció a kabinet várakozása szerint 1,6 százalékot ér el éves szinten.
Kifejtette: ezzel együtt több pozitív, illetve negatív hatás is mutatkozik a világgazdasági környezetben, amelyek befolyásolják a magyar gazdaság teljesítményét. Kedvezõ, hogy a nyersanyagok és az olaj ára tartósan alacsony szinten áll. Negatívan hat viszont, hogy a feltörekvõ piacok helyzetét kedvezõtlennek látják a befektetõk, így például negatívan ítélik meg a török, a brazil, illetve a dél-afrikai fejlõdési lehetõségeket az alacsony nyersanyagárak miatt, ami kedvezõtlenül befolyásolhatja a magyar gazdaság fejlõdési lehetõségeit is - fûzte hozzá Varga Mihály.
Emlékeztetett: a Fed, az amerikai jegybank szerepét betöltõ tartalékbank kamatemelése után a forint is gyengült, igaz kevésbé, mint a többi regionális deviza.
Varga Mihály kiemelte: a növekedés idén is erõteljes lesz, éves szinten 3 százalék körüli, miközben a pénzromlás stagnál, a magyar modell, a magyar reformok tehát mûködnek.
A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: az adóbevételek idén a várakozásokon felül alakulnak, részben a feketegazdaság visszaszorítására bevezetett online pénztárrendszer, valamint a szintén alkalmazott elektronikus közúti áruforgalom-ellenõrzõ rendszer (ekáer) miatt. A költségvetés kétszeri módosítása után még az azokban lévõ számokat is felülmúlják a befolyt adók, pedig ezzel párhuzamosan zajlik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti átalakítása - mutatott rá.
Varga Mihály szerint ez annak is betudható, hogy a fogyasztási adókból beszedett összeg nõtt, a fekete gazdaság GDP-hez viszonyított aránya pedig a korábbi mintegy 30 százalékról 20-22 százalékra csökkent. A térség országai, így Szlovákia, Csehország, Románia adóhatóságaival történõ együttmûködésnek köszönhetõen nagymértékben csökkentek a körhinta típusú áfacsalások - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: még nagyobb lenne az áfával történõ visszaélések csökkenése, ha az EU megengedné, hogy a fordított áfa gyakorlatát a mostaninál jóval több termékre kiterjessze a magyar kormány.
Varga Mihály jelezte: 2016-ban folytatódik az ekáer-rendszer finomítása, ennek során az ellenõrzõ pontokon a kamionok, a teherautók súlyát is lemérik majd, "nehogy eltûnjön útközben a rakomány egy része." Emellett az online pénztárgépek használatának kiterjesztése is lezajlik, így a jövõben a kaszinóknál, az autószervizeknél, a fitnesz termekben, illetve az étel- és italkiadó automaták esetében is kötelezõ lesz a pénztárgépek online bekötése az adóhatósághoz. Az ekáer és az online pénztárgépek használatának bõvítése jövõre tovább emelheti a költségvetés adóbevételeit - mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter.
"Sok elemzõ azt várja, jövõre jelentõsen csökken az uniós források beáramlása, én ennél optimistább vagyok, 2017 elsõ feléig az összes pályázat kiírása megtörténik, az elõkészítés jól halad" - jelentette ki Varga Mihály.
A nemzetgazdasági tárca vezetõje ismertette: idén mintegy 600 milliárd forintot kellett a központi büdzsének megfinanszíroznia az uniós pályázatok elõzetes pénzellátása során, mert fõleg elszámolási viták miatt késtek az uniós pénzügyi átutalások, ami az ország államadóssági helyzetét is rontotta.
Varga Mihály a lakásáfa csökkentésérõl kifejtette: az áfa levitele a kedvezményes, 5 százalékos szintre, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény feltételeinek javítása népszerûvé teszi az új lakások építését, ez kedvezõ az ország demográfiai helyzete és a GDP bõvülése szempontjából is. Ezzel együtt úgy vélte: kérdés, hogyan hat a várható "építési láz" a központi költségvetés helyzetére, kiadásaira, ezt csupán 2016 elsõ féléve után lehet majd valamelyest megítélni.
Varga Mihály rámutatott: a folyamatban fékezõ erõ lehet az építõipari vállalkozások kapacitása. Kiemelte: az elmúlt évek során az építõipar annyira leépült, hogy rövid idõn belül nem várható a teljesítményének ugrásszerû megemelkedése, szerinte csak fokozatos növekedés várható, bár az biztos, a kistelepüléseken is beindul a házépítési láz.
A nemzetgazdasági miniszter a bankadó csökkentésének várható hatásáról elmondta: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal februárban aláírt megállapodás alapján a kormány betartotta a szavát, csökkentette a bankadót, bár a törvénymódosítás elsõ változatát az Európai Bizottság elvetette.
Kiemelte: a kormány a költségvetés helyzetét szem elõtt tartva ragaszkodott ahhoz, hogy a bankadóból bejövõ közteher nagysága 2016-ban nem lehet kisebb, mint ahogy azt a parlament elfogadta. A Magyar Bankszövetséggel, a bankvezetõkkel folytatott egyeztetések révén így alakult ki, hogy a bankadó mértéke jövõre 0,24 százalékra csökken, de a vetítési alap az adott pénzintézet 2009-es mérlegfõösszege lesz. A kormány azt várja, hogy a bankadó mérséklésének hatására beindul a bankrendszer vállalati hitelállományának bõvülése, mert az elmúlt években úgy nõtt a magyar GDP, hogy közben zsugorodott a bankrendszer hitelállománya - mutatott rá Varga Mihály. MTI Fotó: Soós Lajos

MTI - Kanizsa