A nehéz körülmények ellenére is jól teljesített a magyar mezõgazdaság 2015-ben - mondta Fazekas Sándor földmûvelésügyi miniszter az ágazat éves teljesítményét értékelve az MTI-nek.

Hozzátette: a magyar mezõgazdaság 2015-ben ugyan nem tudta megismételni a 2014-es év rekordteljesítményét, de a mostoha idõjárási körülmények ellenére is kedvezõ eredményeket tud felmutatni.
Ez azt jelenti - mondta a miniszter -, hogy az ágazat kibocsátásának csökkenése a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi becsléseivel ellentétben nem lesz két számjegyû, hanem 10 százalék alatt marad. Így várhatóan a magyar mezõgazdaság kibocsátása 2015-ben 2300 és 2400 milliárd forint között alakul majd, szemben a 2014-es 2450 milliárd forint körülivel. Ennek alapján - az idõjárási körülményeket és a nehezedõ piaci viszonyokat tekintve - így is jelentõs teljesítményt ért el 2015-ben a magyar agrárium.
Mindez megteremti annak lehetõségét, hogy a magyar agrárgazdaság kivitele 2015-ben is az elõzõ évekhez hasonlóan 8 milliárd euró körül alakuljon, és aktívuma elérje a 3,0-3,5 milliárd eurót, jelentõsen hozzájárulva a nemzetgazdaság 2015-ös várhatóan pozitív exportegyenlegéhez. A tervezett 3 százalék körüli GDP-növekedéshez a magyar agrárium várhatóan mintegy 0,3-0,4 százalékponttal járulhat hozzá.
Fazekas Sándor emlékeztetett: kiemelkedõen alakult 2015-ben a kalászos gabonák termése, és a termelõi árak csökkenése ellenére is bõvült az állattenyésztés kibocsátása is. Így a kalászos gabonák termésmennyisége eléri vagy jelentõsen megközelíti a 2014-es termésmennyiségeket.
Az állattenyésztéssel kapcsolatban megjegyezte: a nehéz piaci helyzetre mind belföldi, mind pedig uniós szinten sikerült megfelelõ agrárpolitikai válaszokat adni. Ennek eredményeként javult az állattartók helyzete. Így az ágazatban nõtt az állomány és a termelés is.
Felhívta a figyelmet: a kedvezõ eredmények hatására 2015-ben tovább bõvült a mezõgazdasági foglalkoztatás is. Az év elsõ három negyedévében mintegy 200 ezer ember dolgozott fõállásban az ágazatban. Ez 30 ezer fõvel több, mint a 2010-es esztendõ azonos idõszakában volt.
Megjegyezte: az árak szintén kedvezõen alakultak, mivel azok mérséklõen hatottak az agrárollóra. Ez a 2015-ös év elsõ 9 hónapját figyelembe véve 3 százalék volt, míg a múlt év azonos idõszakát figyelembe véve ez a mutatószám 3,3 százalékra rúgott.
Az agrártárca vezetõje külön is szólt a tej- és a sertéságazat helyzetérõl. Jelezte: az uniós mezõgazdasági miniszterek szeptemberben döntöttek arról, hogy a két ágazat gondjainak megoldására 500 millió eurós (mintegy 155 milliárd forintos) intézkedéscsomagot léptetnek életbe. Magyarország úgy döntött, hogy a tejpiaci gondok enyhítése érdekében az uniós forrásból rendelkezésére álló mintegy 2,9 milliárd forintot teljes egészében a tejtermelõ gazdák számára biztosítja rendkívüli támogatásként, mivel a nyerstej termelõi ára egy év alatt mintegy 25 százalékot csökkent. Kiemelte, hogy a tejválság kialakulásában nagy szerepe van az orosz embargónak, hiszen piacokat vesztettek a termelõk.
A sertéstartókat pedig különbözõ új pályázati lehetõségekhez juttatva kívánják segíteni. Ebbe a körbe tartozik például az állattartó telepek korszerûsítése vagy az egyéni és az együttmûködésben megvalósított beruházások támogatása. Az elõbbire mintegy 8,6 milliárd, míg az utóbbiakra együttesen mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre.
A hús áfáját 2004 és 2009 között 12 százalékról 25 százalékra emelték, ezért a sertéságazat számára jelentõs intézkedés lesz a 2016. január elsején életbe lépõ általános forgalmi adó (áfa) 5 százalékra való csökkentése. A miniszter hozzáfûzte: a kormány már három alkalommal csökkentette az áfa mértékét: elõször 2014. január elsejétõl az élõ- és félsertést sorolták az 5 százalékos kedvezményes áfa-kulcs alá; majd 2015. január elsejétõl az élõ és vágott szarvasmarha, juh, valamint kecske áfa-kulcsa mérséklõdött.
Fazekas Sándor emlékeztetett: a magyar gazdálkodók 2015-ben nyújtottak be elõször az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP) reformját követõen egységes támogatási kérelmet. Így több mint 30-féle agrártámogatást igényelhettek a magyar gazdák mintegy 400 milliárd forintnyi összegben. Ennek elõleg-kifizetése már októberben megkezdõdött.
Az agrártárca irányítója utalt arra, hogy Magyarország számára fontos a genetikailag módosított szervezetektõl (GMO) való mentesség. Aláhúzta: Magyarország ezért is kívánja a szója termõterületét a korábbi 40-45 ezerrõl 120 ezer hektárra növelni. Mindez az állattenyésztés takarmány-ellátási biztonságát szolgálja, valamint a belföldi elõállítású GMO-mentes élelmiszerek körének növelését is lehetõvé teszi.
Fazekas Sándor kitért arra, hogy az állami földek most folyó értékesítésével a kormány a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) azt a kérését támogatta, amelyben azt fogalmazták meg, hogy az állam értékesítsen földet a gazdáknak. A Magosz és a NAK szerint ugyanis a családi gazdaságok eltartó képességét csak így lehet biztosítani, fokozni. A miniszter rámutatott ugyanakkor arra, hogy az állami vagyon értékesítése csak jó áron történhet - ezt biztosítják az árverési szabályok -, "olcsón ugyanis nem lehet elkótyavetyélni az állami vagyont".
A miniszter beszélt arról is, hogy Vállalom! elnevezéssel elindult 2015 utolsó hónapjának elején az Európai Hulladékcsökkentési Hét magyar nyelvû honlapja a hulladékcsökkentés folyamatos ösztönzése érdekében. Hozzátette: Magyarországon évente mintegy 17,5 millió tonna hulladék keletkezik, aminek 21,4 százaléka származik a háztartásokból. A célkitûzés pedig az, hogy az országban keletkezõ hulladék mennyisége folyamatosan csökkenjen.

MTI - Kanizsa