2009. május 28. – június 1. közötti idõszakban Nagykanizsa bolgár testvérvárosában, Kazanlakban hivatalos delegáció vett részt a Rózsa Fesztiválon: Bogár Ferenc delegáció-vezetõ, Kaszper-Kékesi Zsófia, a Polgármesteri Hivatal munkatársa, a delegáció tolmácsa, Kõfalvi Csilla közgyûjteményi intézményegység-vezetõ és Lelkó Tamás, a Pénzügyi Bizottság tagja.

– A nagykanizsai delegáció minden tekintetben eleget tett a reprezentáció követelményeinek, és Nagykanizsát mint Kazanlak több évtizedes múltra visszatekintõ testvérvárosát megfelelõ módon képviselte – kezdte úti beszámolóját Bogár Ferenc képviselõ, majd így folytatta: – Nagykanizsa Megyei Jogú Város nevében mint a delegáció vezetõje hivatalos keretek között köszöntöttem Stefan Damianovot, Kazanlak polgármesterét, valamint üdvözöltem Vasil Samarskit, a város közgyûlésének elnökét, és a közgyûlés alelnökeit, Cretanka Piskova-t, Elena Stoicheva-t, valamint Emil Dimitrov Karanikolov urat.

A képviselõ örömét fejezte ki, s elmondta: felejthetetlen marad számukra a kazanlaki polgármesteri hivatal munkatársainak szívbéli kedvessége, figyelmessége, mely minden szervezett program során megmutatkozott. Megtapasztalták azt az igazi keleti vendégszeretetet, amely globalizálódó világunkra ma már oly kevéssé jellemzõ.
Kazanlak és környéke mûemlékei, turisztikai látványosságai, az UNESCO Világörökségét képezõ thrák emlékek, mûtárgyak, és a kiállítások, melyeket a küldötteknek alkalma volt megismerni, mindannyiuk számára örökérvényû emlékek maradnak.
A hivatalos kiküldetés részeként tárgyalásokat folytatattak dr. Kosyo Zarev etnográfussal, az Iszkra Történeti Múzeum vezetõjével és Krasimira Stefanova régésszel, az Iszkra Történeti Múzeum munkatársával. Az elõzetes megbeszélés során megállapodás született a kazanlaki Iszkra Történeti Múzeum „Thrák Királyok Völgye” címû kiállításának 2010-ben Nagykanizsán történõ bemutatásáról. A tárlat anyaga felbecsülhetetlen történeti jelentõségû; a világon egyedülálló, in situ módon megõrzõdött hellenisztikus kori halomsírok anyagát prezentálja. Magyarországon még soha nem került sor bolgár, thrák eredetû történeti-régészeti anyag kiállításon történõ bemutatására, így Nagykanizsa az idõszaki jellegû kiállítás idõtartamára a nemzetközi muzeológiai és tudományos élet középpontjába kerülhet.
– A muzeológia fontos feladata a hazánkban is tapasztalható kulturális esélyegyenlõtlenség felszámolása irányában történõ paradigma-váltás. Nagykanizsa kulturális örökségének gazdag tárhá za újabb lehetõséggel bõvülne egy nemzetközi kiállítás megrendezésével – emelte ki Kõfalvi Csilla a számtalan ok közül, hogy miért lenne érdemes itt, Nagykanizsán bemutatni a thrák történeti-régészeti mûtárgyakat.
– Ezenkívül arra is gondolni kell – vette át a szót Bogár Ferenc – , hogy Nagykanizsának mekkora lehetõség lenne ez a program, egy nemzetközi összefogással megvalósuló, országos jelentõségû kiállítás, melynek fõvédnöke Láng Judit, a Magyar Köztársaság szófiai nagykövete, aki személyesen ajánlotta fel nekünk segítségét és a tárlat megnyitásán való részvételét. A megrendezésnek kiemelkedõ kulturális értékét jelzi, hogy a kiállítás fõvédnöke dr. Hiller István kultuszminiszter és Prof. Dr. Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Ókortörténeti és Régészeti Tanszékének vezetõje.
A nagykanizsai delegáció nevében Bogár Ferenc köszönetét fejezi ki Marton István polgármesternek, valamint Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyûlésének, hogy lehetõvé tették számukra bolgár testvérvárosunkba történõ kiutazásukat.
(Lapunk megjelenésével egy idõben dönt a júniusi soros közgyûlés a kiállításról.)
Az ókorkutatás legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy korunk aktuális problémáinak megoldásához adjon segítséget. Az egyik ezek közül az akkulturációé, vagyis annak a vizsgálata, hogyan viselkednek az egymással érintkezõ, különbözõ hagyományokra épülõ kultúrák e találkozás során.
A thrákok nem ismeretlenek Pannonia provincia kutatói elõtt: a Kárpát-medence legkorábbi név szerint ismert népeit Hérodotos és Hekataios ókori történetírók mûveibõl ismerjük. Délkelet-Európa három nagy nyelvcsoportját a thrákok, az illírek és a kelták alkották. A nyelvi határok a Kárpát-medencét is három részre osztották: északnyugaton a kelták, délnyugaton az illírek, keleten a thrákok laktak. A császárkorban a rómaiak Thrákiát több provinciára osztották, változó határokkal: Thracia, Alsó-Moesia, valamint Macedonia keleti része volt az a térség, amelynek bennszülött lakossága túlnyomórészt thrákokból állt.
A Kr. e. 4000 – Kr. u. 6. század közötti idõszakban a thrákok törzseinek fõ települési helye azonban a Balkán-félsziget keleti középsõ része volt, a mai Bulgária és részben Románia, Macedónia, Görögország és Törökország területe. A terület vallásában és mûvészetében egységes vonásokat mutatott.
Bulgáriában több ezer thrák sírdomb található; a régészeti leletek tanúsága szerint a thrákok Kr. e. 5. században erõs királyságot építettek ki. Egyik fõvárosuk Seutopolis városa volt, melynek romjai most a Koprinka víztározó mélyén találhatók.
A Kazanlak melletti térség jelentõs uralkodók temetkezési helyszínéül szolgált: a térség királysírjainak kutatói a halomsírok völgyét a Thrák Királyok Völgyének nevezték el. Kazanlak közelében, a kelet-bulgáriai Zlatinica település mellett a Xenophón által is említett thrák kormányzó, Szevt (Sevt-Seuthus) halomsírját tárták fel, aki egy nagybátyjától örökölt területen királlyá kiáltotta ki magát, és arra használta a görög kereskedõket és katonákat, hogy befolyást szerezzen és gyakoroljon a helyi thrák törzsek felett. Sevt-Seuthus monumentális halomsírja dromoszt, valamint kõbõl épült sírkamrát rejt magában, melynek leghíresebb lelete a hellénisztikus hatást tükrözõ aranymaszk. A halomsír legékesebb leletei egy arany gyûrû és egy arany korona, egy gyönyörûen megformált ezüst bikafej; a hellénisztikus hatás további kiemelkedõ jelentõségû leletei: szarv alakú ivóedények és több ezüst és arany páncél, valamint sajátos díszítõstílus-jegyeket mutató és lószerszámok.
A hellénisztikus mûvészeti jegyeket mutató thrák leletek tekintetében kiemelkedõ fontosságúvá vált a földrajzi és társadalmi mobilitás, valamint az ezekkel szorosan összefüggõ kulturális nyitottság kérdése: mesterek és mesterségek szabad vándorlása, átjárása szomszédos kultúrák közt. A kazanlaki thrák régészeti anyag konkrétabban példázhatja a kultúrák találkozásának megsemmisítõ helyett megtermékenyítõ folyamatát.
A rendkívül gazdag mellékletekkel ellátott thrák sírok anyaga a kazanlaki Iszkra Történeti Múzeum Régészeti Gyûjteményét gazdagította.