Sikeres évet zár a kultúra 2015-ben Hoppál Péter kultúráért felelõs államtitkár szerint, aki arról is beszélt az MTI-nek, hogy jövõre is folytatódik a nagyszabású kulturális infrastruktúra-fejlesztés és prioritás marad a kulturális alapellátás minél szélesebb körû kiterjesztése.

Hoppál Péter felidézte: idén számos kulturális fejlesztésrõl döntött a kormány. Az egyik kiemelkedõ projekt a Magyar Állami Operaház új mûhelybázisát érinti: 14,5 milliárd forintból 2017 nyarára új funkciót kap a kõbányai Északi Jármûjavító ipari mûemlék óriáscsarnoka.
Mint hozzátette, az Eiffel-csarnokban olyan funkciók kapnak helyet, amelyek az Operaház épületében nem férnek el korszerû körülmények között: többek között mûhelyek, díszlet- és jelmezraktárak, mellettük pedig operastúdió és próbaszínpadok. Az új bázison az operaházival azonos méretû próbaszínpadot alakítanak ki, a másik próbateremhez mobil nézõtér csatlakozik, emellett zenekari termet is létesítenek. A tervezett következõ ütemben a 2017/2018-as évad az Erkel Színházban futna le, mialatt az Operaház Andrássy úti palotája kívül-belül teljesen megújulhatna.
"A legnagyobb kulturális beruházás a Liget Budapest projekt: a miniszteri biztosok mellett hatalmas munkát végeznek a fõosztályaink is, rengeteg egyeztetésen vagyunk túl" - emlékeztetett az államtitkár. Többéves munka után idén õsszel született meg az a kormányhatározat, amely rögzíti a 206 milliárdos óriásprogram részleteit; megindult az összehangolt munka, hogy 2018 tavaszára át lehessen adni a projekt elsõ, majd 2019 nyarára a második ütemét.
Közben a Duna túloldalán a Budai Vigadó 5,5 milliárd forintos, teljes körû rekonstrukciójára kerül sor. Ez az épület ad otthont a Hagyományok Háza hárompillérû intézménye mellett a Nemzeti Mûvelõdési Intézetnek, amely kiemelt feladatot tölt be a kulturális alapellátás szervezésében, a szakemberek továbbképzésében, valamint a 6-7 ezer kulturális közfoglalkoztatott munkájának koordinálásában - fûzte hozzá.
Hoppál Péter felhívta a figyelmet az Iparmûvészeti Múzeum átfogó rekonstrukciójáról szóló decemberi kormányhatározatra is. Közép-Európa legszebb szecessziós palotájának kupolájáról 2011-ben el kellett távolítani a lanternát, a homlokzat pirogránit borítása is kezd leválni. A kormányzat régi adósságot törleszt a múzeum 25 milliárdra kalkulált teljes körû felújításával; a kiállítási és raktározási terek jelenlegi 20-80 százalékos aránya a rekonstrukció lezárultával megfordul - árulta el.
Az államtitkár elmondása szerint a Magyar Nemzeti Múzeum élére az eddigi fõigazgató, a nyugdíjkorhatárt elért Csorba László kvalitásaihoz méltó vezetõt szeretnének találni. Öt pályázat érkezett be, ezeket Balog Zoltán miniszterrel áttekintik, január közepéig pedig Csorba László meghosszabbított mandátummal el tudja végezni az év végi zárást.
A Petõfi Irodalmi Múzeum esetében két pályázat érkezett; a szakmai bizottság ülésére január elején kerülhet sor, a jelenlegi fõigazgató megbízása január közepén jár le - közölte.
Az idei esztendõ nagyon jelentõs "kulturális fesztiválév" volt - tekintett vissza Hoppál Péter, hozzátéve: a hagyományos fesztiválok nézõszámrekordokat döntöttek meg, miközben Magyarország két nemzetközi nagyrendezvénynek is otthont adott.
A World Music Expo (Womex) 2015-ben járt elõször Európa keleti felén, a budapesti esemény nagy sikert aratott a szakma és a közönség körében egyaránt. A másik nemzetközi nagyrendezvényt Pécs fogadhatta, Európa legnagyobb aktív részvétellel zajló kulturális fesztiválja, a csak háromévente megrendezett Europa Cantat is roppant sikeresen zajlott - hangsúlyozta Hoppál Péter. A karvezetõi múlttal rendelkezõ államtitkár maga is hatalmas lelkesedéssel vett részt a szervezõi munkában, így közelrõl láthatta, hogy a 40-50 országból érkezett 4300 résztvevõ és a helyiek miként élték át a közös éneklés élményét a pécsi Dóm téren.
"Ekkor láttuk meg azt a lehetõséget, hogy a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének javaslatait felkaroljuk, és jobban éljünk a magyar iskolarendszerben a közös éneklés közösség- és kompetenciafejlesztõ lehetõségeivel. A szakmai szervezetekkel együttmûködve ezért megalapítottuk a Mindennapos Éneklés Bizottságát Kodály Zoltánné tiszteletbeli elnökletével" - idézte fel Hoppál Péter. Kiemelte: a kormányzat nem mindennapos énekórát szeretne az amúgy is zsúfolt órarendekbe illeszteni, hanem arra törekszik, hogy a heti két énekóra mellett "védett idõben" tudjon énekkarokat vagy egyéb lehetõséget biztosítani az iskolákban az élményszerû közös éneklésre.
Az államtitkár elmondta, hogy idén két alkalommal hívták össze a Kulturális Alapellátás Kerekasztalát, a kulturális intézmények feladatai között nevesítették az alapellátást, valamint 2015 januárjától jelentõsen emelték 1800 kistelepülés kulturális normatíváját. "Áttörés volt a 2015-ös év, mert végre pénz is van a kulturális alapellátásra, szakembereket is tudunk képezni és a kulturális közfoglalkoztatottakkal jelentõs segéderõ is rendelkezésre áll a terepen" - fogalmazott.
Hoppál Péter szólt arról is, hogy az Emberi Erõforrások Minisztériumának Kultúráért Felelõs Államtitkársága felügyeli az egyetlen nemzeti kreatívipari intézményt, a Design Terminált, így a tárca megkülönböztetett figyelmet szentel a startupok, a formatervezés, a dizájn, a divat és az urbanisztika ügyének. "Nem véletlen, hogy decemberben Budapestet az UNESCO a világ egyik legkreatívabb városának választotta, de nem szeretnénk itt megállni, próbálunk a vidéki kreatív centrumokban is inkubációs programokat indítani" - jegyezte meg Hoppál Péter, kiemelve: a kreatív ágazatban ötször gyorsabban fejlõdik az export, mint a magyar gazdaság egészét tekintve.

MTI - Kanizsa