Számos változásra kell felkészülnie jövõre a magyarországi mintegy 350-400 ezer sporthorgásznak - hívta fel a figyelmet Szûcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) elnöke.

Szûcs Lajos a legfontosabb változásnak nevezte, hogy 2016-tól megszûnik a kereskedelmi célú halászat Magyarország természetes vizein. Mint az MTI-nek felidézte, korábban a természetes vizek vegyes hasznosításban voltak, a halászati szövetkezetek és horgászszervezetek gyakorolták a halgazdálkodási jogokat. A felek közötti "régi vitának vet véget, hogy a törvény a horgászati célú hasznosítást preferálja jövõ évtõl"- mondta. Az új szabályozás lehetõség szerint a horgászszervezetek kezébe adja e vizek halgazdálkodási jogát - emelte ki.
A Mohosz honlapján olvasható közlemény szerint 2016. január elsejével közel 700 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület államot megilletõ halgazdálkodási jogának haszonbérleti szerzõdése lejár. Mint írták, "a közelmúlt többpárti egyetértéssel, 92,5 százalékos támogatottsággal elfogadott sarkalatos törvényi módosítás eredményeként, a Mohosz kijelölési eljárással tudja majd a vizek döntõ részének a hasznosítását megkapni tizenöt évre". Szûcs Lajos megjegyezte, ezeken a vizeken az állományszabályozó és az idegenhonos halfajok halászata komoly ellenõrzés mellett továbbra is folytatódik. Ugyancsak változás, hogy január elsejétõl forgalomba kerül az egységes állami horgászati okmány, amely az eddigi magyar-, angol- és német nyelvû állami horgászjegyeket, az érvényesítõ bélyegeket, az állami és számos helyen a speciális vízterületi fogási naplókat váltja ki. Az eddigi öt-hat okmány, nyomtatvány eggyé válik, felgyorsítva az ügyintézést is - hangsúlyozta Szûcs Lajos. Felhívta a figyelmet, hogy az egyesített állami horgászjegyet és fogási naplót már kizárólag a Mohosz adhatja ki.
2016. folyamán a szövetség szeretne áttérni a kártyaalapú horgászengedélyek kiadására, amelyet megvásárolni, illetve a fogási eredménynaplót kitölteni is mobiltelefonos alkalmazás segítségével lehet majd - mondta Szûcs Lajos. Az elnök arról is beszámolt, hogy a halfogáshoz szükséges horgászfelszerelések megvásárlása néhány tízezer forintos kiadást jelent, az éves állami horgászjegy pedig 2200 forintba kerül, amely azonban magában még nem jogosít fel horgászatra. Ehhez az adott vízterületen napi-, hetijegy vagy éves területi engedély váltása, valamint helyi horgászegyesületi tagság is szükséges.
Ugyanakkor 2014 májusától turista állami horgászjeggyel (tuhir) is lehet Magyarországon horgászni. Október elejéig több mint 17 ezren regisztráltak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tuhir-rendszerébe. Az okmány a kiváltás idõpontjától számítva 90 napig érvényes, és egy bottal történõ horgászatra jogosít, mind a magyar, mind a tagállami és külföldi állampolgárok igénybe vehetik. A Mohosz elnöke a következõ évek tervei között említette a horgászturizmus fejlesztését. A legnépszerûbb turistacélpontokat elsõsorban a Balaton, a Tisza-tó, valamint a Duna különbözõ szakaszai jelentik, de szeretnék bekapcsolni a horgászturizmus vérkeringésébe Velencei tavat is - összegezte.
Évente Magyarországon több ezer mázsában mérhetõ a sporthorgászok által kifogott halak mennyisége - emelete ki Szûcs Lajos megjegyezve, hogy az éves halfogyasztás 35-40 százaléka horgászatból kerül a családi asztalra.

Megszûnik a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeken. Ambrus József felszed egy varsát a Tiszán, Tiszadob határában 2015. december 29-én. Megszûnik a kereskedelmi célú, nagyüzemi halászat a természetes vizeken január 1-jétõl. 2016-ra és az azt követõ évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély. Az Országgyûlés a hal védelmérõl szóló törvény módosítását 2015. április 14-én fogadta el. MTI Fotó: Balázs Attila

MTI - Kanizsa