Az új vadászati törvény több rendelkezése már január 1-jén hatályba lép, a törvény összes passzusa pedig 2017. március 1-jén.

Fontos újdonság a törvényben a tájegységi vadgazdálkodási szemlélet elõtérbe helyezése. A trófeagazdálkodásban a korábbi elveket állítják vissza, arra ösztönözve a vadászokat, hogy megfontoltan ejtsék el a vadat. A vadkár rendezése is új alapokra kerül, és megszüntettek több bürokratikus szabályt.
Az új törvény normaszövegét 10 hónapos munkával, a szakmai szervezetek elõkészítõ tevékenységére támaszkodva alakították ki. Az új jogszabály tükrözi, hogy a körülmények megváltoztak: módosult az éghajlat, a vadállomány, a vadászati szokások és földtulajdonosok összetétele is. Így az új törvény célja, hogy kedvezõbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára.
A végleges normaszöveget az Országgyûlés a 2015. november 17-i zárószavazáson 78,6 százalékos többséggel elfogadta. Így az új törvény bizonyos elemei már 2016. január 1-jén hatályba lépnek, mások több lépcsõben, és a teljes törvény 2017. március 1-jén. Ekkor indul az új vadgazdálkodási üzemtervi ciklus, amely a korábbi 10 év helyett 20 éves idõtartamú lesz az ökológiai és vadgazdálkodási szempontok miatt.
Gyõrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az MTI-nek elmondta: az új vadászati törvény rendelkezési közül 2016. január 1-jén a terület-kijelölésre vonatkozó szabályok lépnek életbe. Egy év kell ugyanis ahhoz, hogy társadalmi megegyezéssel az új területi határokat ki lehessen alakítani. Így 2017. március 1-jére egy jogilag tiszta - hatósági engedéllyel rendelkezõ - területi felosztás jön létre, de azt a munkát, ami ezt lehetõvé teszi, már januárban el kell kezdeni - fûzte hozzá a NAK elnöke.
A törvényi rendelkezések végrehajtásának eredményességét vetíti elõre, hogy a három legfõbb érdekképviselet, az Országos Magyar Vadászkamara, az Országos Magyar Vadászati Védegylet, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számos komplikált kérdéskörre, például a vadkár kezelésére együtt dolgozott ki stratégiát - közölte a Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) az MTI megkeresésére.
A szaktárca tájékoztatása szerint a törvény legfõbb jellemzõje, hogy a biológiai sokféleség megõrzésérõl, a vadról és a vadgazdálkodásról szól, mindamellett megteremti a természetvédelemmel, az erdõ- és mezõgazdálkodással kapcsolatos összhangot is.
A mostani módosítás több régóta fennálló problémára ad megoldást a földtulajdonosok, a vadászatra jogosultak, illetve azok alkalmazásában álló hivatásos vadászok, valamint a velük együttmûködõ gazdálkodók esetében is.
Az összehangolt rendszerben történõ gazdálkodás igénye hívta életre a tájegységi szemléletet, amely biztosítja, hogy az ökológiai és vadgazdálkodási érdekek is érvényesülhessenek a vadgazdálkodásban. A tájegységek - azon belül a vadászatra jogosultak - munkáját szakmailag a tájegységi fõvadász koordinálja.
A vadászati jog továbbra is a földtulajdonhoz kötõdik, a tulajdonosi közösség dönthet a hasznosítás formájáról. A vadászati jog azonban az átlátható mûködés érdekében csak haszonbérbe adás útján hasznosítható. Fontos kikötés, hogy a közösen megválasztott képviselõ elszámoltatható, ellenõrizhetõ.
A vadászterületek elõzõ üzemtervi ciklusban tapasztalt kárainak felszámolását segíti elõ, hogy a vadászati hatóságnak elsõdleges szerepe lesz a területkialakítások során. A módosítás ugyanakkor meghagyja a földtulajdonosok szabad döntési lehetõségét. A hivatásos vadászok méltatlan helyzetén kíván segíteni a jogalkotó azzal, hogy meghatározza, és szigorúbb szabályokhoz köti alkalmazásuk feltételeit.
A vadkár viselése a törvénymódosítás egyik leglényegibb pontja. Az egységes vadkárfelmérési eljárásrend kidolgozása, a kötelezettségek pontos meghatározása a kármegelõzésben a hatékonyság növelését és az érintettek védelmét egyaránt szolgája. Vadkárnak az okozott kár 10 százalékot meghaladó része minõsül. Amennyiben azonban a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben elõírt elejtési számokat nem teljesíti, akkor a következõ vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli.
A minõségi vadgazdálkodás irányába tett lényeges lépés az üzemtervi ciklus idõszakának meghosszabbítása 10-rõl 20 évre.
Emellett a trófeabírálati rendszer megreformálása, a nagyvaddal kapcsolatos állományszabályozás elõtérbe helyezése, a szabad területi vadállomány szigorú elkülönítése a zárttérben tartottól, valamint az apróvad-gazdálkodás számára kedvezõ feltételek teremtése szintén fontos része az új vadászati törvénynek.
A speciális szakmai, elsõdlegesen gazdálkodási kérdéseken túlmenõen a törvény a hagyományos magyar vadászati kultúra, valamint a hagyományos vadászati módok megtartására és támogatására törekszik, valamint könnyít az adminisztrációs terheken is.

MTI - Kanizsa