Közel 20 év után került bíróság elé az a vádlott, akit azzal vádolnak, hogy 1996-ban megölt egy férfit a Zala megyei Csapi településen. A vádlott és társa ügyét 2016. január 5-én kezdte tárgyalni a Zalaegerszegi Törvényszék büntetõtanácsa.

Az I. rendû vádlott középiskolásként ismerkedett meg a homoszexuális beállítottságú sértettel, akivel aztán több alkalommal is találkoztak. Az I. rendû vádlott titkolta környezete elõtt a kapcsolatot, önmagát nem tartotta homoszexuális beállítottságúnak, azonban imponált neki, hogy a nála idõsebb férfi rendszeresen autóval szállította, esetenként kirándulni, étterembe vitte, s számos alkalommal pénzt is kapott tõle. 1996 áprilisában azonban az I. rendû vádlottnak terhes lett a viszony, amelyrõl beszámolt barátjának, a II. rendû vádlottnak, s tanácsot kért, miként szakíthatná meg a kapcsolatot a sértettel. A vád szerint a II. rendû vádlott meggyõzte az I. rendû vádlottat, hogy egyetlen lehetõsége, ha lelövi a férfit, s ehhez segítséget is kínált: azonosíthatatlan fegyvert, illetve annak eltüntetését ajánlotta fel az I. rendû vádlottnak. Cserébe azt kérte, hogy az I. rendû vádlott hozza el neki a sértett vadászfegyvereit és értékeit, s megegyeztek, az utóbbiak értékesítésébõl származó pénzen megosztoznak. 1996. április 04-én a II. rendû vádlott átadott az I. rendû vádlottnak egy légfegyverbõl átalakított, 5,6 mm-es Long Rife kaliberû lõszer befogadására és kilövésére alkalmas fegyvert, valamint két lõszert. (Az igazságügyi fegyverszakértõ megállapítása szerint a sértett koponyájából származó lövedék minden valószínûség szerint egy ilyen lõszer kilövésére alkalmas fegyverbõl származik.)
A vádiratban foglaltak szerint 1996. április 5-én az I. rendû vádlott a II. rendû vádlottól kapott fegyverrel a sértetthez ment, s miután megvacsoráztak szexuális kapcsolatra került sor köztük, amely után a sértett elaludt. Ekkor az I. rendû vádlott elõvette a fegyvert és a sértett jobb halántékéra célozva fejbe lõtte. A lövés következtében a sértett elhunyt. Ezt követõen összeszedte a sértett értékeit, fegyvereit, s annak autójával távozott a helyszínrõl.
A sértett autóját elrejtették a II. rendû vádlott által használt vízvári határõrségi ingatlan fészerébe, késõbb a jármûvet szétbontotta, s alkatrészként értékesítette. A vagyontárgyak és a fegyverek nem lettek meg, ám 2012 októberében egy erdész Somogyudvarhely külterületén, egy, a II. rendû vádlott érdekeltségi körébe tartozó területen, erõsen korrodált, szennyezett állapotban egy pulóverbe csavarba megtalálta a sértett Simson típusú fegyverét - áll az ügyész által ismertetett vádiratban.

A történtek miatt a vádlottat gyanúsítottként hallgatták ki 2015. június 16-án, mikor is elismerte a terhére rótt bûncselekményt, s társát is megnevezte. Vallomását egészen június 26-áig fenntartotta, de elzárkózott a megnevezett személlyel történõ szembesítés elõl, s beismerte, hogy valótlanul vádolta meg a férfit, akinek semmi köze sincs az emberöléshez.
A hamis vád alapján június 18-án elfogatóparancsot adtak ki a férfi ellen, aki önként jelentkezett a rendõrségen, majd a hamis vád tükrében, kihallgatását követõen szabadlábra helyezték.

„Nem ismerem el büntetõjogi felelõsségem. A bûncselekményt nem én követtem el” - mondta az elsõ tárgyalási napon az I. rendû vádlott, aki a törvényszék büntetõtanácsa elõtt fenntartotta az 1997-es, illetve a 2014-ben tett vallomásai során elmondottakat, a 2015-ös beismerõ vallomását azonban nem. Ez utóbbi kapcsán azt mondta, a rendõröknek akart segíteni, s õk „sugallták”, „elvárták”, hogy vallja be a bûncselekményt, mondván sok minden ellene szól, saját magán is segít, ha beismerõ vallomást tesz. A rendõri „sugalmazás” mikéntje kapcsán többszöri bírói kérdésre az I. rendû vádlott azt mondta, nem szeretne errõl részletesen beszélni. A kilencvenes években tett vallomását annyival egészítette ki: „Jártam április elején, 4-én vagy 5-én a sértett lakásán - ennyi év távlatából már nem pontosan emlékszem melyik nap -, de az este folyamán távoztam, a bûncselekményt nem én követtem el.”
A bíró felolvasta az I. rendû vádlott vallomásait, illetve részleteket vetítettek a tavalyi kihallgatása során készített felvételbõl. Az 1997-es kihallgatása során az I. rendû vádlott részletesen beszámolt a sértettel való kapcsolatáról, s azt nyilatkozta, hogy márciusban megismerkedett egy lánnyal, vele tartott fenn kapcsolatot, a sértettel nem is találkozott ezután. A 2014-es kihallgatáson az 1997-es vallomásban foglaltakat tartotta fenn továbbra is hangsúlyozva, hogy nincs köze a bûncselekményhez. A 2015-ben többször is kihallgatták. Ekkor elõször már így nyilatkozott: „Mérges voltam rá, megvártam, míg elalszik, elõvettem a puskát, s lelõttem…” Részletesen beszámolt az elkövetés körülményeirõl, elmondta, hogy az elkövetéshez használt fegyvert egy csatornába dobta, s elismerte a vagyontárgyak elvitelét is. Állította: a fegyvert - amit korábban a barátaival találtak egy pincében - egy esetleges vadászat miatt vitte magával. Késõbbi kihallgatása során már azt mondta: a bûncselekményben nem egyedül vett részt, s - számára váratlan módon - a társa lõtte le a sértettet. A „társával” történõ szembesítés elõtt azonban bevallotta, hamisan vádolta meg a férfit. Ezt követõen újabb, beismerõ vallomást tett, amely a vádirat alapját képezte. Nem sokkal késõbb ezt is visszavonta azzal, hogy nem õ követte el a bûncselekményt. Ezt fenntartotta a bíróság elõtt is, a hamis vádban a bûnösségét elismerte.

A felbujtással vádolt II. rendû vádlott tagadta, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. A bíróság elõtt a korábbi vallomását tartotta fenn. Mint akkor mondta, semmilyen fegyvert nem adott át az I. rendû vádlottnak, a kérdéses autót õ nem tárolta, ahhoz semmi köze sincs, a sértettet nem ismerte, tõle semmilyen értékhez - se közvetve, se közvetlenül - nem jutott. Kérdésekre válaszolva elmondta a bûncselekményrõl sem tudott, csak évekkel késõbbi kihallgatása során tudta meg mi történt, a pulóverbe csavart fegyverrõl is csak késõbb szerzett tudomást. Megjegyezte: nem életszerû az autót olyan helyre rejteni, amelyet a határõrség folyamatosan ellenõriz, merthogy a vízvári ingatlan ilyen volt. A hely pedig, ahol a fegyvert megtalálták rekultiváción átesett illegális szemétlerakó volt – közölte lapunkkal dr. Bartalné dr. Mentes Judit a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.
 

A tárgyalás a héten (január 6. 7. és 8. napján) folytatódik.

Kanizsa