Az elõzetes adatok szerint összességében az elmúlt év idõjárása is erõsíti a melegedés tendenciáját. A magyarországi hõmérsékletemelkedés pedig még a globális értéket is meghaladta - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat által az MTI számára készített elemzésbõl.

Az adatok még nem véglegesek, az eddigi számítások alapján 2015 is bekerült a legmelegebb évek közé. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) elõzetes állásfoglalása szerint globálisan 2015 újabb rekordot állít be 2014 után. A WMO Európai Regionális Éghajlati Központja pedig azt közölte, hogy Európában 2015 a második legmelegebb év lett a kiterjedt megfigyelések kezdete óta.
Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat mérõhálózatában rögzített elõzetes adatok szerint tavaly az országos éves középhõmérséklet 11,7 Celsius-fok volt, ezzel 2014 és 2007 után 2015 a harmadik legmelegebb év lett a rangsorban. Ezzel együtt - mint kiemelték - az országos éves középhõmérsékletek 1901-tõl a tavalyi évvel bezárólag 1,3 fokos növekedést mutatnak, és ez meghaladja a globális, mintegy 0,9 fokos melegedés mértékét.
A meteorológiai szolgálat kifejtette: az elmúlt év bõvelkedett meleg szélsõségekben. Az év a szokásosnál (az 1981-2010-es normál idõszak átlaga) 2,6 fokkal enyhébb januárral kezdõdött, majd az összességében átlag körüli hõmérsékletû tavaszt forró nyár követte öt hõhullámos idõszakkal, a második legmagasabb júliusi és a harmadik legmagasabb augusztusi havi középhõmérsékletekkel. Ezt követõen az õsz is átlag felett alakult, majd az évet egy szokásosnál lényegesen enyhébb december zárta.
Országos átlagban tavaly 46 hõségnapot (amikor a napi maximumhõmérséklet legalább 30 fok) regisztráltak, ez 22 nappal több az 1981-2010-es átlagnál. Emellett a szokásosnál kevesebb volt a fagyos nap (amikor napi minimum 0 fok vagy az alatt alakul). Tavaly országos átlagban 78 ilyen napot regisztráltak, ami 17 nappal marad el az átlagtól.
Az elmúlt évben a legmagasabb hõmérsékletet augusztus 12-én, Budakalászon mérték, ahol 39,6 fokig melegedett fel a levegõ. A legalacsonyabb hõmérsékletet, mínusz 18,9 fokot, pedig január 7-én Tarpán rögzítették. A legvastagabb hótakaró tavaly 55 centiméteres volt, amelyet Bakonybél környezetében január 30-án mértek. A legnagyobb csapadékösszeget, 120,5 millimétert augusztus 18-án Tiszaörvény állomásán rögzítették.
Az eddig számok szerint - az összes adat még nem érkezett be - tavaly az éves csapadékösszeg 524 milliméter körüli volt. Ezzel a 2015-ös éves csapadék körülbelül egy átlagos május havi mennyiséggel marad el a sokéves átlagtól.
Kifejtették: januárban a sokéves csapadékátlag csaknem duplája hullott le az országban, fõként esõ formájában, a február már kissé szárazabb volt, a tavasz elsõ két hónapja pedig különösen száraznak bizonyult. Áprilisban a szokásos mennyiség 30 százalékát sem érte el a csapadék. Májusban egyharmaddal több esõ esett. Ezt követõen viszont jelentõs csapadékhiány alakult ki - írta a meteorológiai szolgálat, hozzátéve: 2015-ben a 6. legszárazabb júniust jegyezték, és a csapadék júliusban is csak az átlag kétharmada volt. A szárazsággal járó hõhullámokat viszont intenzív esõzések követték, helyenként alig egy óra alatt több mint egyhavi csapadékmennyiség hullott le.
Az õszi hónapok közül az október kivételesen csapadékos volt, mintegy 2,5-szeres mennyiséget mértek országos átlagban. Végül rendkívül száraz hónappal zárult az év, az elõzetes adatok szerint a decemberi csapadékmennyiség a sokéves átlag 10 százalékát sem érte el - írta a meteorológiai szolgálat.

MTI - Kanizsa