A nemzetpolitikai államtitkár szerint a szlovéniai magyarság bár létszámát tekintve az egyik legkisebb, de napjainkban az egyik legerõsebb magyar nemzeti közösség.

Potápi Árpád János az Érdekérvényesítés és nemzetiségi önkormányzatok Muravidéken címmel hétfõn Budapesten rendezett konferencián emlékeztetett arra, hogy pénteken kormányzati csúcstalálkozót tartanak Szlovéniában. Mint mondta, fontos, hogy elõtte áttekintsék az ottani magyarság helyzetét.
Értékelése szerint a szlovéniai magyarság az egyik legkisebb nemzetrész, de az egyik legszervezettebb, legcéltudatosabb és legerõsebb nemzeti közösség. Ez köszönhetõ annak is, hogy a megfelelõ emberek vezetik a magyar közösséget és munkájuk eredménye a mai helyzet - állapította meg.
Az államtitkárságnak számos programja volt, amely hozzájárult ahhoz, hogy minden magyar nemzeti közösségen segíteni tudtak. Ezeknél az együttmûködés kiemelkedõ volt a szlovéniai magyarsággal - mondta Potápi Árpád János a Nemzetpolitikai Kutatóintézet rendezvényén, majd kiemelte a legutóbbi kormányzati programot, a szakképzés évét.
A kihívások között említette, hogy Muravidék Szlovénia gazdaságilag legkevésbé fejlõdõ területe, ahol az országos átlagot meghaladja a munkanélküliek aránya. A rossz gazdasági körülmények okozta elvándorlás megállítása érdekében a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség a közelmúltban egy muravidéki vidékfejlesztési stratégia kidolgozását kezdte meg a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületével. A program keretében mintagazdaság és hungarikum központ létrehozását tervezik, amelyet a magyar kormány mellett a két szomszédos magyarországi megye, Vas és Zala is támogat. Bíznak abban, hogy a gazdaságpolitikai eszközök bevonásával - amit a magyar kormány is szorgalmaz - megállítható a muravidéki magyarság számarányának csökkenése.
Varga Péter, a nemzetpolitikai államtitkárság munkatársa felidézte Szlovénia 1991-es függetlenségének kikiáltását. Rámutatott: már ekkor kimondták az alkotmányban az olasz és magyar közösség jogainak biztosítását, s az országban létszámtól függetlenül biztosítják a hivatalos nyelv használatát, a nemzetiségi jogokat, tehát a nyelvhasználat kérdése jogi szinten rendezett. Kitért arra is: az önkormányzatok hatáskörûket tekintve nagyfokú autonómiát élveznek Szlovéniában.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója kiemelte: a muravidéki magyarság érdekvédelmi szervezete negyvenéves, és modellértékû kisebbségvédelmi rendszerként tekintenek rá.
Göncz László történész, kisebbségkutató rámutatott: Szlovénián belül õk a nagyobb nemzeti közösség az olasz elõtt. A szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselõje elmondta: a kisebbségvédelem színvonala az európai szintet mindenképpen meghaladja, de hibát követnének el, ha itt megállnának. Ezt a magas színvonalú kisebbségvédelmet ugyanis a gyakorlatban nem tudják megvalósítani, a számonkérés, az ellenõrzés mechanizmusai nincsenek beépítve, nem mûködnek - közölte. Ebben reményei szerint a közeljövõben tárgyalandó nemzetiségi törvényben elõrelépést tudnak majd elérni.
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke arról beszélt, hogy azt tapasztalják, közösségükrõl kevés az információ és téves képet festenek róluk.
Lendva alpolgármestere szintén azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségvédelem gyakorlati megvalósítása hagy kívánnivalót maga után. Ennek ellenére a magyar közösség meg tudott maradni a kétnyelvû területeken, bár a 60-as, 70-es években azt jósolták, hogy az ezredfordulóra eltûnnek. Az elnök 10-12 ezerre tette azoknak a számát, akik napjainkban valamilyen szinten kötõdnek a magyarsághoz. A kulturális intézmények finanszírozásával elégedettek lehetnek, de iskolájuk nincs, és a túléléshez nagyon fontos munkahelyeket teremteni - jegyezte meg Horváth Ferenc, aki sokat vár a pénteki kormányüléstõl, amelyen a közösségüket érintõ kérdések kerülnek majd napirendre.

MTI - Kanizsa