A szecsuáni jólélek címû zenés példázatot mutatja be a Hevesi Sándor Színház Csiszár Imre rendezésében pénteken Zalaegerszegen.

Bertolt Brecht (1898-1956), a mû szerzõje egy íróküldöttséggel járt Kínában, ahol megismerte a sajátságos kínai színjátszást - idézte fel a darab keletkezését Csiszár Imre az MTI-nek. Hozzáfûzte: a kínai színházból datálódik a német drámaíró "elidegenítési effektusa", a díszlet, kellékek nélküli, mozgásra, énekre épülõ színjátszás.
Brecht a színpadi mûvel arra szeretné inspirálni a nézõket, hogy tegyék jobbá a világot, becsüljék meg jobban a természetet- magyarázta a rendezõ.
A szecsuáni jólélek címû példázat "cirkusz, moralitás és társadalomkritikai darab" is egyben - emelte ki Csiszár Imre. A színpadon kibontakozó történet komoly mondanivalót közvetít, de ugyanakkor sokat lehet nevetni - fûzte hozzá.
A darab külön érdekességének nevezte az elõadáson elhangzó zenéket: a dalok a cselekményt, a darab szövegét, tematikáját értelmezik, míg az énekbeszéd a költészetet helyezi elõtérbe a prózával szemben.
Az elõadás szinte díszlet nélkül játszódik, "a gondolatok intenzív átadásán múlik, hogy a bonyolult, összetett történet követhetõ legyen" - hangsúlyozta. A szövegnek, a mozgásnak, a külsõ jegyeknek, például a jelmeznek, az átöltözéseknek viszont fontos szerepe van a darabban. A szereplõk öltözékükkel - a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte - a színpadra lépés pillanatában jelzik, hogy hol helyezkednek el a társadalmi hierarchiában, milyen kaszthoz tartoznak.
A zalaegerszegi zenés példázatban a címszerepet Pap Lujza alakítja, a fõbb szerepeket Szakály Aurél, Besenczi Árpád, Urházy Gábor László, Farkas Ignác, Barsi Márton és Ecsedi Erzsébet játssza.

 MTI - Kanizsa