Egyre több reklám jelenik meg szellemitulajdon-jogokat sértõ tartalmat kínáló weblapokon, jelentõs veszteséget okozva ezzel a hirdetõknek. Az így elhelyezett hirdetések ugyanis nem feltétlenül jutnak el valós fogyasztókhoz, emellett rossz fényt vetnek a hirdetõ cégekre és azok márkáira is. A hazai piacon csaknem 5000 olyan hirdetést figyeltek meg, amelyek nagyrészt ilyen típusú weboldalakon bukkannak fel, derül ki az Európai Unió Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatalának legfrissebb jelentésébõl.

A tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen módon támogatja a digitális reklámozás a feltehetõen szerzõi jogokat sértõ honlapokat, és ezek milyen viszonyban állnak a védjegyekkel és a hirdetések elhelyezésének módszereivel.

Az Európai Unió Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatala ezzel kapcsolatban ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a tavaly májustól júniusig tartó hathetes idõszak alatt több, mint 180 ezer reklámot gyûjtöttek össze 280 olyan honlapon, amely feltehetõen szerzõi jogokat sért, vagyis illegális tartalomhoz biztosít hozzáférést. Ezeken a honlapokon a tanulmány 1500 különbözõ védjegyet azonosított.

A kutatás szerint 131 különbözõ szektor hirdetései voltak érintettek a fenti 280 honlap 1400 olyan weblapján, amelyek filmet, e-könyvet, zenét, játékokat és egyéb szoftvereket kínáltak. Fontos megállapítás az is, hogy a BitTorrent oldalakon találhatóak a legnagyobb arányban mainstream reklámok (52%), továbbá ezen oldalak 92%-a hagyományos bevétel-generáló eszközöket is használ (pop-up, pop-under reklámok). A linkgyûjtõ oldalak (linking website) több mint felében (57%) viszont magas kockázatú reklámok jelennek meg, amelyek a felhasználó készüléke szempontjából is komoly biztonsági rizikóval járnak.

A hirdetések több mint fele (54%-a) olyan magas kockázatú szektorok felületein jelent meg, amik felnõtt tartalmakhoz, vírusokhoz (malware-ek) vagy egyszerû csalókhoz kötõdik. Az ilyen oldalak veszélyeket rejtenek a felhasználók számára és jövedelmet termelnek üzemeltetõiknek.

A tanulmány szerint az észlelt magas kockázatú reklámok 91%-ának elhelyezéséért mindössze 10 hirdetõ cég felelõs az azonosított 232-bõl, míg a kockázatosnak nem tekinthetõ hirdetések 73%-át 25 meghatározó közvetítõ helyezi el. Ezek szerint összesen 35 olyan hirdetésközvetítõ van a területen, aki meghatározó szerepet játszik a probléma kezelésében.

Összességében elmondható az is, hogy a vizsgált oldalak 41%-ról állapították meg azt, hogy nagy valószínûséggel hirdetési csalást valósítanak meg. Az ilyen oldalak ugyanis képesek úgy többszörözni a hirdetéseket, hogy azok nem válnak láthatóvá a fogyasztók számára, annak ellenére, hogy a hirdetõk azért fizettek, hogy a reklámjaik megjelenjenek. Vagyis a hirdetõk számára nem térülnek meg a befektetett marketingköltségek – derül ki az Európai Unió Belsõ Piaci Harmonizációs Hivatalának felmérésébõl.

A szerzõi jogot sértõ weboldalak 86%-a ingyenesen teszi lehetõvé felhasználói számára az illegális tartalmak letöltését vagy streamelését, míg a honlap üzemeltetõi az azon elhelyezett hirdetésekbõl jutnak jelentõs bevételhez, amelynek összege évente világszinten elérheti akár az 5,3 millió eurót (1,67 milliárd forint). Gyakran prémium márkák reklámjaival is találkozhatunk ilyen oldalakon azok tudta nélkül, amelyek így akaratlanul is az adott weboldal hitelességének és megbízhatóságának látszatát keltik a felhasználókban. Hirdetési felület vásárlásával pedig így anyagilag is támogatják a jogsértést, amivel védjegyeik hírnevét is kockáztatják.

A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy 2014-ben a programozott hirdetés-elhelyezés aránya 42%-kal nõtt. Szakértõk becslései szerint 2018-ban a hirdetõk nagyjából 53 milliárd Eurót (15,37 ezermilliárd forint) fordítanak majd az így elhelyezett digitális reklámokra világszerte, amelyek nagyobb kockázatot jelentenek a hirdetõk számára.

A kutatás hazai vonatkozása kapcsán Bendzsel Miklós, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) elnökhelyettese elmondta: „A magyar oldalakon észlelt több ezer reklámot komoly figyelmeztetésként kell a hirdetõknek értékelni. Az online marketingköltések jelentõs emelkedésével az automatizált módon elhelyezett hirdetések egyre súlyosabb veszteséget jelenthetnek a hirdetõknek, mivel azok egyre nagyobb arányban jelennek meg olyan felületeken, amelyek szerzõi jogot sértõ tartalmakhoz biztosítanak hozzáférést.” Hozzátette: mivel a jogsértéssel gyanúsítható oldalakon megjelenõ hirdetések a fogyasztók számára is komoly kockázatot jelentenek, az ilyen weboldalak felszámolása csak a magyar és a nemzetközi hatóságok sikeres együttmûködésével lehetséges.
 

Kanizsa