A korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része a hazai vállalatvezetõk szerint, ugyanakkor nem tapasztalják a visszaéléseket a saját üzleti környezetükben - derül ki az EY tanácsadó cég, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) nyilvánosságra hozott kutatásából.

 A vállalati visszaéléseket elemzõ felmérés szerint a hazai cégek alig törõdnek a korrupciós kockázatokkal. Tízbõl nyolc magyarországi vállalkozás nem méri fel rendszeresen a mûködését meghatározó kockázatokat, amelyek viszont mégis, azoknak csaknem fele figyelmen kívül hagyja a korrupciós tényezõket.
A nemzetközi szinthez képest a magyar cégek elmaradnak a visszaélések megelõzése érdekében tett intézkedésekben, a vállalatvezetõk még akkor sem költenek erre, ha ez kis költséggel járna - mondta Biró Ferenc, az EY visszaélés-kockázatkezelési üzletág vezetõje a kutatást bemutató budapesti sajtótájékoztatón.
Tóth István János, az MKIK GVI ügyvezetõ igazgatója felidézte, a felmérést ötödször készítették el. Háromszáz, legalább ötven dolgozót foglalkoztató cég felsõvezetõjét vagy tulajdonosát kérdezték meg a mezõgazdaság, az ipar, az építõipar, a kereskedelem, a turisztika, a logisztika és szállítmányozás, illetve az egyéb gazdasági szolgáltatás területén.
A korábbi kutatásokhoz képest 2015-ben nem volt jelentõs változás, a cégek a legnagyobb veszélyforrásnak a vállalati eszközökkel való visszaélést tekintik, a korrupciót csak kevesebb mint ötödük jelölte meg ilyenként.
A Magyarországon mûködõ cégek 13 százaléka fordít figyelmet arra, hogy meghatározza és ellenõrizze a magas korrupciós kockázattal járó tevékenységeket és pozíciókat.
Az összeférhetetlenséget, a munkatársak más cégekben birtokolt érdekeltségeit is jóval kevésbé figyelik a hazai cégek, mint a nemzetközi átlag.
Információbiztonsági szempontból a vállalatvezetõk jobban félnek a munkavállalók adatszivárogtatásától, mint külsõ behatolástól.
Az elõzõ évhez képest a hazai cégek körében kissé nõtt az etikai kódexszel nem rendelkezõk aránya, a válaszadók teljes körében 66-ról 70 százalékra. A nemzetközi átlag szerint a cégek több mint háromnegyedének van etikai kódexe.
A nemzetközi példáknál jóval kevesebben alkalmaznak "etikai forródrótot", etikai vagy anti-korrupciós oktatást, illetve csak a hazai vállalatok ötödénél mûködik etikai visszaélések kezeléséért felelõs szerv vagy személy.
A felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) vezetõinek 70 százaléka szükségtelennek tartja a visszaélések kezelését és megelõzését az alacsony dolgozói létszám miatt. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanakkor éppen ezek a kisebb cégek estek áldozatul a legnagyobb arányban visszaéléseknek, árbevételükhöz viszonyítva õk szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.
A kkv-k ráadásul a nagyvállalatoktól eltérõ visszaélési kockázatokkal szembesülnek, lopás, sikkasztás, hamisítás, illetve a bérszámfejtéshez kapcsolódó visszaélések több mint kétszer sûrûbben fordulnak elõ körükben, mint a nagyobb cégeknél.
 

MTI - Kanizsa