A kormány az otthonteremtési programot azért tartja kiemelten fontos feladatnak, mert a gazdasági növekedés ösztönzésén túl olyan hosszú távú társadalompolitikai célkitûzések megvalósításához járulhat hozzá, mint a kedvezõtlen demográfiai trend megfordítása, illetve a szakképzett munkaerõ itthon tartása - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A tárca tájékoztatása szerint tízezerrel több új lakás megépítése 200-240 milliárd forint új beruházást generálhat, ez jelentõs gazdasági növekedést eredményezhet, valamint közvetlenül 15 ezerrel növelné a foglalkoztatottak számát.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat decemberben csaknem 17 ezer olyan álláskeresõrõl tudott, akik az építõipar területén kívántak elhelyezkedni az országban. Emellett az elmúlt években több intézkedés is született a munkaerõhiány kezelésére és a szakképzési rendszer továbbfejlesztésére - közölte az NGM.
A 2015. július 1-jén az NGM-hez átkerült szakképzõ iskolákban folyó építõipari képzések során kiemelt létszámban képeznek kõmûvest és hidegburkolót, festõt, díszítõt, mázoló tapétázót, ácsot, valamint magasépítõ technikust. A 2014/2015-ös tanévben több mint 15 ezer tanuló kezdte meg tanulmányait az építõiparhoz kapcsolódó szakképzésekben - jelezték.
Mivel többségében hiányszakmákról van szó, ösztöndíjat is kapnak az ezekben a szakmákban tanulók. További tanulói létszámnövekedést okozhat, hogy 2015 szeptemberétõl a második ingyenes szakképesítés megszerzésére külön források állnak rendelkezésre a felnõttoktatás keretében - hangsúlyozta az NGM.
A Világgazdaság hétfõi számában a Költségvetési Felelõsségi Intézet Budapest (KFIB) tanulmányára hivatkozva írt arról, hogy a szakmunkáshiány miatt nem tud az építõipar lépést tartani a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok). A cikk szerint a KFIB a csok és az új lakások áfa-csökkentésének hatását vizsgálta, eszerint elõbb óriási keresletre, majd mire az építõipar felfejlõdik, akár nagymértékû túlkínálatra és a buborék kipukkadására lehet számítani.
A KFIB elemzése szerint a jelenleg külföldön dolgozó szakmunkások hazatérésére nem lehet számítani, a szakképzési területek átszervezésével pedig három-négy év múlva lépnének a piacra a szakmunkások, épp akkor, amikor a piaci kereslet már kezd majd lecsengeni.

MTI - Kanizsa