Knauf Insulation: 10-bõl 7 család szigetelt otthonra vágyik, mégis leginkább az utcát fûti.

Az év leghidegebb hónapjában, januárban a magyar családok 54%-a átlagosan 25-30 ezer forintot, 11%-a pedig 30-40 ezer forintot költött fûtésre, 12%-uk esetében viszont ez a kiadás a 45-50 ezer forintot is elérte vagy meghaladta. A magas fûtési költségek ellenére a magyar családok 79%-a nem, vagy nem megfelelõen szigetelt ingatlanban lakik és mindössze 21%-ának otthona szigetelt teljes körûen, azaz a falakon és a tetõtérben is – derült ki a Knauf Insulation és a Szeretlek Magyarország közös felmérésébõl. A szigetelõanyag gyártó és a portál közös, lakossági kérdõíve rávilágít arra, hogy a nem szigetelt otthonban élõ családok 70%-a tervezi szigeteléssel javítani otthona energiahatékonyságát, ám közülük minden második család csak valamilyen támogatást igénybe véve tudna belevágni a „nagy projektbe”.

Mínusz 2-3 fokos napi átlag-, és mínusz 10-15 fokos hajnali hõmérsékleteivel január az év leghidegebb hónapja. A Knauf Insulation a Szeretlek Magyarország közremûködésével közel 1.000 magyar ingatlantulajdonos megkérdezésével ebben az idõszakban készített felmérést, hogy megtudja, mennyit költenek fûtésre és hogyan védekeznek a magyar családok az extrém januári hideg ellen. A felmérés vizsgálta továbbá azt is, hogy a családok hány százaléka tudja, illetve szeretné energia- és költségtakarékossá tenni otthonát. A felmérésben megkérdezettek 47,9%-a téglaépítésû családi házban, 24%-uk téglaépítésû társasházban, 13%-a panellakásban, 2%-a pedig könnyûszerkezetes családi házban lakik.

Mit mutatnak a számok?

A legtöbb fûtési célú energiát a családi házak fogyasztják. Míg egy új építésû lakás fajlagos energiafelhasználása átlagosan 100 kWh/m2/év, egy panellakásé 200 kWh/m2/év, addig egy családi házé 320 kWh/m2/év. Ezen ingatlanok magas számából és rossz energetikai állapotából adódik, hogy a hazai lakóépületek energiafogyasztásának 81%-át a családi házak teszik ki. A magyar ingatlanok az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyasztanak négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó EU tagország között található. Egy bécsi otthon energiafogyasztása például fele egy budapestiének.

Sál, sapka, kesztyû, avagy hol szökik otthonunkból a meleg?

Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyû szerepét a homlokzati, a tetõ és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fûtési energiaveszteségének 20-35%-a a falakon, 15-25%-a tetõn, a födémen, 10-15%-a pedig a padlón realizálódik.

Ezek a mutatók a felmérésben megkérdezettek többségének otthonaira is érvényesek, hiszen a kutatásból kiderült, hogy a magyar ingatlanok 79%-a nem, vagy nem megfelelõen szigetelt; a válaszadók 49,7%-ának otthona ugyanis egyáltalán nem szigetelt, 21%-uk esetében csak a homlokzat, 7%-uknál pedig csak a tetõtér szigetelt. Mindössze a megkérdezettek 21%-a nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körûen szigetelt, azaz védett a csípõs januári mínuszok ellen.

„Felmérésünk adatai és az iparági elemzések is igazolják, hogy miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560.000 tekinthetõ energiahatékonysági szempontból korszerûnek” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetõ igazgatója. „Ennek oka az, hogy a családi házak korszerûsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhetõ pályázati forrás és lehetõség, holott önmagában csak a családi házak hõszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10%-át, azaz 1,1-1,3 milliárd m3 gázt tudnánk megtakarítani” – tette hozzá.

Kanizsa