Ha zártkerti ingatlana van, menjen el mielõbb a földhivatalba és jegyeztesse azt be mûvelési ág alól kivett területként. Ezt mostantól egy éven belül lehet megtenni, utána nagyon nehéz lesz eladni az át nem vezetett zártkerteket.

Komoly procedúrát jelent, ha valaki külterületen szeretne ingatlant vásárolni. A városszéli zártkertekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a termõföld, vagy szõlõbirtokok vásárlására. Az új földforgalmi törvény rendelkezései szerint a vásárlás akár fél évig elhúzódó folyamat is lehet, és könnyen az is lehet a vége, hogy egy hivatal elutasítja a vevõt.A törvény szerint ugyanis a helyi gazdáknak elõvásárlási joguk van bármilyen földterületre. De a rendszer ennél bonyolultabb. Van mindenhol egy helyi földbizottság, melynek jóvá kell hagynia az értékesítéseket. Ez a bizottság úgy is dönthet, hogy hiába akarja az eladó eladni a földjét, hiába van rá jelentkezõ vevõ, szerintük az ár ne megfelelõ. Ha ráhúzzák az adás-vételre, hogy ez spekulációs célú értékesítés, túl magas az ár, akkor a földet nem lehet eladni. Az elõvásárlási jog ugye azt jelentené, hogy ha én is megadom azt az árat, amit a vevõ ígér, akkor az elõvásárlási jog birtokában én vehetem meg a földet. A mostani rendszer viszont kiforgatja ezt a jogot. A helyi gazdák nem adják meg a vevõ által elfogadott árat, a bizottság meg visszadobja az egészet, mert a túl magas ár miatt a helyi gazdálkodók nem tudnak élni az elõvásárlási jogukkal.

Ennek a feje tetejére állt rendszernek az eredeti célja tényleg az volt, hogy a helyieket védje azoktól, akik felhajtják az árakat és nyerészkedni akarnak a földekkel. A gyakorlatban viszont sikerült teljesen megállítania a kiskertek forgalmát. Ez a teljes bizottságos folyamat 3-4 hónapig, de akár fél évig is eltarthat. Miközben az érintett kiskertek, pincék egy része néhány százezer forintért cserélne gazdát. A legtöbben inkább bele sem kezdenek, de nem vállalják a bonyolult ügyintézést.

Úgy tûnik, a probléma eljutott a törvényalkotókig is. Egy ideiglenes törvénymódosítással most adnak egy kiskaput. Az ugyan érthetetlen, hogy miért nem vonták ki ezt a területet végleg a törvény hatálya alól, de nem tették. A kiskapu egy évre vonatkozik.

A törvény ezt a lehetõséget most elég bonyolultan fogalmazza meg. Zártkerti ingatlanok esetén a tulajdonos 2016 év végéig kérheti a mûvelési ág megváltoztatását. Át kell vezetni a földhivatalban a területet mûvelés alól kivett területté. Így már el lehet adni, nem vonatkozik rá a földtörvény elõírása. Ettõl kezdve az érintett ingatlanokat úgy lehet eladni, mint a belterületi telkeket. Egyszerûen csak egy ügyvéd által készített szerzõdés kell az értékesítéshez.

Fontos, hogy nem csak azokat az ingatlanokat lehet így átminõsíteni, melyeken van valamilyen épület, hanem a teljesen üres telkeket is.

További elõnye a mûvelés alóli kivételnek, hogy ezekre a telkekre nem lesz érvényes a mûvelési kötelezettség sem. A termõföldekre viszont igen. Ha a telek zártkert marad, akkor a tulajdonos büntetést is kaphat, ha nem mûveli a földjét. Ezt is kevesen tudják!

Ha most nem is akarja eladni a területet, nem tudhatja, hogy nem lesz-e szándékában néhány éven belül. Ha most nem vezetteti át a nyilvántartásban, akkor évek múlva is csak termõföldként, a termõföldekre vonatkozó szigorú szabályok szerint lehet eladni a területet. Aki viszont most megteszi ezt az egyszerû és díjmentes lépést, annak a jövõben is forgalomképes marad a telke. Valószínû, hogy a hozzáférés egyszerûsége miatt ezeknek a telkeknek az értéke is emelkedni fog. Hiszen a vevõ szívesebben választja azt akár magasabb áron is, amihez most rögtön hozzájuthat. Fõleg akkor, ha a másik út hosszadalmas és teljesen bizonytalan marad.  

Forrás: 67/2015 FM rendelet, http://egyazegyben.com/
 

greenfo.hu - Kanizsa