Egyre gyakrabban találkozhatunk levetett gímagancsokkal a természetben, hiszen az öreg bikák január végén már elhullathatják koronájukat. A fejdíszeket azonban csak az adott területen vadászatra jogosult szervezet engedélyével szabad összeszedni, ugyanis annak tulajdonát képezik. E nélkül a gyûjtés lopásnak minõsül, míg az agancsok felvásárlása orgazdaságnak.

Az utóbbi években egyre több problémát okoz a vadgazdálkodóknak az illegális agancsozás. Ez nem csak lopás volta miatt lehet bûncselekmény: ilyenkor gyakran végighajtják a szarvasokat az erdõn, hogy az ágak leverjék a fejdíszüket, sõt olykor ugyanezzel a céllal drótokat is kifeszítenek a fák közé. Sok bika azonban csak késõbb vetné le az agancsot, így amikor az beakad, akár a koponyacsonthoz csatlakozó rész, az agancstõ egy darabjával együtt is letörhet. Az agancstõ-sérülés okozása állatkínzásnak is minõsül, börtönbüntetéssel sújtható! Emellett a vadászatra jogosultak számára komoly anyagi kárt is jelenthet, hiszen az a bika, amelyik egyébként akár kapitális agancsot is felrakhatott volna és amelyért bérvadászok akár több millió forintot is fizethetnének, a sérülés után már csak rendellenes fejdíszt tud növeszteni. Végezetül, az illegális agancsozók a közlekedést is veszélyeztetik, hiszen akár egy több száz egyedbõl álló, megriadt szarvascsapatot is kiterelhetnek a közútra, ami közlekedési tragédiákkal is végzõdhet. – olvasható a vadászati érdekképviseletek e témában kiadott közleményében.

forrás: Országos Magyar Vadászkamara

fotó: Kálovics Norbert

Kanizsa