A magyar reformok mûködnek témában tartott sajtótájékoztatót Cseresnyés Péter munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár, országgyûlési képviselõ és Bene Csaba, a Zala Megyei Közgyûlés alelnöke.

Cseresnyés Péter bevezetésként elmondta: az elmúlt öt évben a kormány nagyon komoly munkát végzett a célok meghatározásával, a prioritások felállításával, amelyeknek elsõdleges célja az volt, hogy mindenki, aki munkából akar élni, megtalálja a lehetõséget, és biztosítani tudja családjának az egzisztenciát. A kormány egyik nagyon fontos feladata az volt, hogy a költségvetés rendbetételével erõsítse a gazdaságot, munkahelyeket teremtsen, növelje a foglalkoztatást és olyan segítséget adjon a családoknak, amely segítségével biztonságban élhessenek, a gyerekeiket, a jövõ nemzedékét biztonságban tudják felnevelni. Ennek keretén belül most, olyan eredményekrõl lehet beszámolni, amelyek a foglalkoztatásban pozitív, jó irányt mutatnak. Olyan jellegû kedvezmények vannak adópolitikában, gazdaságnövekedésben, családpolitikában, amelyek bizonyíthatóan az itt élõ emberek érdekeit szolgálja és a családok, dolgozó emberek lehetõségeit erõsíti.

A kormány foglalkoztatáspolitikában, adópolitikában, gazdaság- és családpolitikában történt intézkedéseirõl Bene Csaba osztotta meg gondolatait.
Visszanyúlt a 2010-es évekig, a gazdasági válság közepébõl indulva el a teljesség igénye nélkül felsorolt néhány, a magyar kormány intézkedéseinek köszönhetõ eredményt: csökkent a személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra, s ennek kapcsán az emberek pénztárcájában több pénz marad, többet tudnak a családjukra költeni. Csökkent a sertéshús áfája 27-rõl 5 százalékra. A sertéshús ágazat után a csirkeágazat képviselõi is gondolkodnak azon, hogy kidolgozzák annak útját, módját, hogyan lehetne hasonló csökkentést ott is végrehajtani úgy, hogy olcsóbb legyen a csirkehús a boltokban. Csökkent a lakóingatlanok áfája 27-rõl 5 százalékra.

Nõtt a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezménye 10.000-rõl 12.500 forintra. Ezt követõen pedig az adókedvezmény összege 2019-ig fokozatosan, lépésrõl lépésre a duplájára növekszik. Nõtt, bõvült az otthonteremtési támogatás. A három vagy többgyermekes családok 10 millió forintos vissza nem térítendõ támogatást kaphatnak új lakás építéséhez vagy vásárlásához. És emellett még 10 millió forint 3 százalék fix, garantált kamatra 20, maximum 25 évre szóló hitelt igényelhetnek. Illetve, aki építkezik, 5 millió forint erejéig az áfa-t visszaigényelheti. Ennek kapcsán egy újabb jó hírként említette, a takarék szövetkezetek azon gondolkodnak, hogy a 10 millió forint vissza nem térítendõ támogatás önerõként beszámítható legyen lakásvásárlásnál, vagy építkezésnél. Véleménye szerint ez egy olyan kiegészítése a programnak, amely óriási könnyebbséget jelenteni azok számára, akik az igénybevételén gondolkodnak.
Az egyösszegû, vissza nem térítendõ lakáscélú támogatás, a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) 2016. január 1. óta még kedvezõbb feltételekkel igényelhetõ – tette hozzá.
Nõtt, bruttó 111 ezer forintra a minimálbér, a garantált bérminimum összege pedig bruttó 129 ezer forint lett. Mindez a jelenlegi inflációt és az szja-csökkentést is figyelembe véve 5,6 százalékos reálbér-emelkedést jelenet a minimálbért keresõk esetében.
Növekednek a közszférában a fizetések, és folyamatosan lépnek be az életpálya-modellek. A fegyveres és rendvédelmi dolgozók bére a 2015 nyarán történt 30 százalékos béremelést követõen január 1-tõl további 5 százalékkal nõtt. A felsõoktatásban oktatók bére 15 százalékkal növekszik, és folytatódik a pedagógusok béremelési programja is. Januártól 43 ezer ápoló és 18 ezer orvos kap magasabb bért, és a szakvizsgázott fiatal orvosok 151 ezer forint plusztámogatásban részesülnek. A szakorvosi minimálbér nettó 270 ezer forintra emelkedik, a háziorvosok tavaly havi 130 ezer forinttal növelt támogatása pedig idén is megmarad. Folyamatosan emelkednek a bérek, de tudjuk, hogy ez nem elég – hangsúlyozta az alelnök. – A lehetõségeket figyelembe véve a kormány azon dolgozik – folytatta, hogy megoldja az egészségügyben jelentkezõ feszítõ problémákat annak érdekében, hogy a szakemberek itthon maradjanak. A szakorvosok esetében olyan kiegészítõ intézkedések történtek, amelyek talán megállítják, lassítják a kivándorlást, vagy akár „hazahozhatják” a külföldön dolgozókat.
Összegzésként a megyegyûlés alelnöke hangsúlyozta: a 2010-ben elindult reformok mûködnek. A kitûzött célokat elérni csak úgy lehet, ha a megfelelõ programok kidolgozásával ragaszkodunk ahhoz az úthoz, amin elindultunk. Az is jól látszik – jegyezte meg, hogy közben milyen támadások érik az ellenzék részérõl a kormányt a meghozott intézkedések kapcsán. S azzal a jó hírrel zárta a gondolatait: az ipari termelés mértéke elérte a válság elõtti szintet.

Cseresnyés Péter még néhány adattal kiegészítette az elhangzottakat a gazdasági fejlõdés és a kiskereskedelmi forgalom növekedése kapcsán: az elmúlt években több mint 5 százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Ez azt jelenti, hogy az embereknek több pénz maradt a zsebében. Reálbér növekedés következett be, az emberek több pénzt tudtak elkölteni, hazavinni. 2010-hez képest, 2015 végét nézve, közel 11 százalékkal nõtt az adókedvezmény Magyarországon, ami azt jelenti, hogy éves átlagot tekintve 2 százalékponton növekedett évenként a reálbér. Nemcsak mi, hanem a külföldi szakértõk is azt mondják – tette hozzá a politikus, hogy Magyarország kilátásai jók a jövõ, és a rákövetkezõ évek tekintetében is. Annak az Európai Uniónak a szakértõ bizottsága mondta ezt, akik annak idején a magyar reformok indulásakor komoly kritikát fogalmaztak meg és sikertelenséget jósolt. Ez egy óriási elismerés amellett, hogy a pénzügyi világ Magyarország hitelképességét is kezdi felértékelni. Az államtitkár összegzésként megismételte az alelnök által elmondottakat: a magyar reformok mûködnek, és évrõl-évre elõbbre léphetünk. S jó hírként még megemlítette: remélhetõleg 2017-tõl kiszámítható pályára tudnak lépni a szociális szférában dolgozó vezetõk, ápolók, gondozók, szociális munkások.

B.E.