Emléktáblát avattak Zumbok Ferenc, a Zala Megyei Bíróság egykori tanácselnöke, a Fõvárosi Cégbíróság vezetõje, majd a Sándor-palota, a Várkert Bazár és a fertõdi kastély újjáépítéséért felelõs kormánybiztos tiszteletére szerdán Zalaegerszegen.

A Zalaegerszegi Törvényszék épületének falánál tartott eseményen Lévai Anikó - Orbán Viktor miniszterelnök felesége -, Trócsányi László igazságügyi miniszter és Darák Péter, a Kúria elnöke is személyes emlékeket idézett fel.
Az elsõként megszólaló Lévai Anikó a család barátjaként úgy fogalmazott, hogy a 2013-ban elhunyt Zumbok Ferenc kiemelkedõ munkabírású volt, "nem lehetett kis feladatokkal megbízni", mindig kereste az új kihívásokat.
Felidézte, hogy Zumbok Ferenc az ország egyik legfiatalabb bírójaként kezdte Zalaegerszegen a pályafutását, de volt egy ideig ügyvéd is, majd a bírósági szervezethez visszatérve a budapesti, illetve az egész magyarországi cégbírósági rendszert átszervezte. Neki köszönhetõen három év helyett három hónapra csökkent az új cégek bejegyzései ideje.
Hozzátette, hogy Zumbok Ferenc jó ember volt és "az alkotás örömével végezte a munkáját", mint például a Sándor-palota, a Várkert Bazár vagy a fertõdi Eszterházy-kastély újjáépítését kormánybiztosként. Munkájában maximalista volt, a beosztottjaitól is keményen követelt, ugyanakkor mindig emberséges tudott maradni - mondta Lévai Anikó.
Trócsányi László igazságügyi miniszter szerint Zumbok Ferenc ahhoz a nemzedékhez tartozott, amelyik a rendszerváltás idejére jutott el alkotóereje teljére, felismerte, hogy a szocializmus bukásával a piacgazdaság, a cégek világa jön el. Ennek az új világnak azonban újfajta jogrendszerre és újfajta igazságszolgáltatásra volt szüksége, amelynek a létrehozásához "teremtõ" emberek kellettek.
Közölte: Zumbok Ferenc cégbíróként és cégbírósági vezetõként emblematikus alakja lett a gazdasági társaságok jogának, amivel kiérdemelte a "Cégpapa" becenevet, ez azonban komolyabb dologra utal. "A demokratikus Magyarország esetében nem szokás alapító atyákról beszélni", pedig a folyamathoz, az alkotmányos, társadalmi, politikai átmenethez olyan emberekre volt szükség, akik "rendelkeztek a családfõkre jellemzõ teremtõ és rendteremtõ képességgel" - fûzte hozzá.
Az igazságügyi tárca vezetõje úgy jellemezte Zumbok Ferencet, mint akire mindenki számíthatott, ezért számíthatott õ is sokakra. Vendégszeretõ, jókedvû emberként, természetkedvelõként és sportemberként írta le, aki "igazi integratív személyiség volt".
Zumbok Ferenc sikeres életút végén távozott. Az utókor, családtagjai, tisztelõi, barátai az emléktáblával talán azt akarják kifejezni, hogy "életében és életével eredményesen fáradozott azért, hogy a világnak az a része, amit úgy hívnak, Zalaegerszeg, Budapest, Magyarország, jobb hely legyen, mint amilyen õelõtte volt" - mondta Trócsányi László.
Darák Péter, a Kúria elnöke - aki egykoron Zalaegerszegen dolgozott bíróként - ugyancsak személyes emlékeit elõhozva beszélt arról, hogy Zumbok Ferenc "építõmester" volt. Nemcsak családi házakat és emblematikus épületeket emelt, de más értelemben "közösséget és közösségi kultúrát" épített, számíthattak rá azok a fiatalok is, akik példaképet, támogatót kerestek.
Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP), Zalaegerszeg polgármestere gyermekkori, családi élményeirõl szólva elmondta, a helyi városi televíziót megalapító édesapja - Zumbok Ferenc gyermekkori jó barátja - révén ismerkedett meg a bíróval, a késõbbi kormánybiztossal. "Szerény, õszinte és igaz ember volt" - jellemezte személyiségét.
Az emléktáblát Zumbok Ferenc özvegye, Balázs Márta és Lévai Anikó közösen leplezte le a zalaegerszegi ünnepségen, amelyen jelen volt Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke is. Az emléktáblát Farkas Ferenc helyi szobrászmûvész készítette.
Az OBH honlapján található életrajz szerint Zumbok Ferenc 1945. szeptember 8-án született a németországi Kronachban. A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1968-ban. Elõbb fogalmazó, majd bírósági titkár, késõbb járásbíró volt a Zalaegerszegi Járásbíróságon, 1989-tõl 1997-ig a Zala Megyei Bíróságon dolgozott, ahol 1990-tõl megyei bírósági tanácselnök, 1992-tõl pedig a gazdasági kollégium elnöke volt.
1997-1998-ig a Fõvárosi Cégbíróság vezetõjeként tevékenykedett, 1997-1999-ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának szakmai vezetõhelyetteseként dolgozott. 2013-as halálát megelõzõen a budai Várnegyed és a fertõdi Esterházy-kastély megújításáért felelõs kormánybiztos volt. MTI Fotó: Varga György