A III. Böllér Bemutató és a mára már hagyományossá vált Vásár(olj) Kanizsán! elnevezésû termelõi vásár az egész napos esõzés miatt nem a szervezõk elképzelése szerint alakult. A legnagyobb várakozást kiváltó disznóperzselés, böllér bemutató ezúttal elmaradt, de a vásár többi programját a vásárcsarnokban megtekinthették az érdeklõdõk.

Városunk vezetése három évvel ezelõtt azzal a céllal alapította a rendezvényt és vásárt, hogy elõsegítse Nagykanizsa és a térség kézmûves és helyi termelõinek megismertetését, a tradicionális vidéki élet értékeit. Emellett fontos cél volt, hogy az itteni gasztronómia ízei és termékei szélesebb közönséget találjanak, és az itt élõ emberek portékái a mindennapjaink részévé váljanak. A rendezvényt Dénes Sándor polgármester nyitotta meg, köszöntõt dr. Nagy István, a Földmûvelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mondott.
 

A megnyitót követõ sajtótájékoztatón Dénes Sándor polgármester kiemelte, a nagy érdeklõdésre való tekintettel a jövõben is folytatni kívánják e rendezvényt. Egyre több nagykanizsai vásárló jelenik meg, mert tudják, hogy az õstermelõknél egészségesebb termékhez juthatnak. Büszkék lehetünk arra – jegyezte meg, hogy a városból és a peremkerületeiben lakók közül egyre többen neveznek be a legszebb kertek mozgalomba is, ahol megmutatják a munkájuk eredményét, a szabadidejükben termelt termékeiket, amelyeket a piacon is értékesíthetnek. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy kevés olyan város van, ahol a jelentõs kereskedelmi hagyományokkal rendelkezõ nagykanizsaihoz hasonló méretû vásárcsarnok található.

Dr. Nagy István államtitkár a polgármester által elmondottakhoz kapcsolódva kiemelte: hiába telnek el évszázadok, egy piac szerepe nem változik. Ma is ugyanolyan fontos, mint az elmúlt idõszakban. Hogy miért fontos és miért fedezzük fel újra a piacot? – Azért, mert itt rátalálunk újra azokra az ízekre, azon élelmiszerekre, amelyeket gyermekkorunkban fogyasztottunk. Fontos azért, mert megmûvelõdnek a kertek. Az országot járva tapasztalható az az óriási veszteség, hogy mennyi szabad kapacitás vész el azzal, hogy a kertek nincsenek megmûvelve. A Földmûvelésügyi Minisztérium kifejezett hangsúlyt szeretne fordítani 2016-ban arra, hogy a kertek, házi kertek meg legyenek mûvelve. Nehéz elfogadni az embernek azt, amikor arról beszélünk, hogy szegénység, gyerekszegénység és éhezés van, ugyanakkor a kerteket gyom veri föl, egyáltalán nincsen megmûvelve. Ezen változtatni kell, és el kell érni, hogy egyrészt az önellátást tudják maguknak biztosítani az emberek. Hiszen ha az önellátást biztosítani tudjuk akár kedvezményes vetõmaghoz jutással, vagy kedvezményes tenyészállat kijuttatásával, akkor máris nagy lépést tettünk elõre a segítségnyújtással. A másik fontos dolog pedig az, hogy mindazon termékek, amelyek „pluszban” keletkeznek, kerülhessenek ki a piacra.
A sertéshús áfájának csökkentésével kapcsolatban az államtitkár kijelentette: az áfa-csökkentés "átment" a kereskedõkön, a nagyáruházakban 17 százalékos, a kisebb üzletekben pedig ennél nagyobb mértékû árcsökkenés is tapasztalható. Mindez évente 25 milliárd forint megtakarítást jelent a vásárlóknak, vagyis egy négytagú család évente tízezer forintot takaríthat meg.
Az idén 15-20 százalékkal több sertéshús fogy az üzletekben, mint tavaly, ugyanakkor mintegy 10 százalékkal, több mint 3,3 millió darabra nõtt a hazai sertésállomány is – jelezte az államtitkár. Elmondta azt is, hogy a sertéshús minõségének javítása érdekében az FM által kidolgozott védjegyrendszer már több mint 1,3 millió sertésnek nyújt tanúsítványt, vagyis a polcokra kerülõ termékek közül nagyjából minden harmadiknak. Az áfa csökkentés legfõbb célja, a sertéshús feketekereskedelmének visszaszorítása is tapasztalható, miközben a tenyészkocák száma máris 6200-zal nõtt. Nagy István jelezte: február végén, március elején indulnak a sertéstartáshoz köthetõ vidékfejlesztési programok, amelyek révén 19,8 milliárd forint támogatásra pályázhatnak majd a sertéstelepek korszerûsítésére vállalkozó tenyésztõk.
Az MTI kérdésére, hogy mennyire reálisak a várakozások más agrártermékek áfájának csökkentésére, az államtitkár elmondta: a kormányzat nyomon követi a sertéshús áfájának csökkentésével összefüggõ hatásokat, folyamatokat, s a gazdaság teljesítõképessége alapján lehet javaslatot tenni arra, hogy más ágazati termék áfája is csökkenjen. A baromfiágazatban azonban nem jellemzõ olyan nagymértékben a feketegazdaság, mint a sertések esetében, vagyis ebben a szegmensben "mindenki egyenlõ feltételekkel versenyez", a sertéshús ára pedig még most is magasabb, mint a baromfié – fogalmazott.
Egy kérdés kapcsán arról is beszélt, hogy a sertéstelepek technológiai fejlesztése mellett a jól képzett szakemberek iránti igényt is ki kell elégíteni. Az állattartó telepek ugyanis 200-250 ezer forintos nettó fizetésért se nagyon találnak ma már megfelelõ képzettségû szakembert, bár a munkahelyvédelmi akcióterv keretében a mezõgazdasági foglalkoztatók is támogatást kaphattak a munkabérre rakodó járulékok kifizetéséhez.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkára, egyben Nagykanizsa és térsége országgyûlési képviselõje többek közt arról beszélt, hogy a sertéshús áfájának csökkentése mellett közvetett hatásként a foglalkoztatás is növekszik Magyarországon. Folyamatosan növekednek a reálbérek, mindez azt segíti elõ, hogy a gazdaság fejlõdjön, élénküljön, és természetesen ezen belül jelentõs szerepe van a mezõgazdaságnak. A munkahelyvédelmi akcióterv keretében évente átlagosan 900 ezer ember bérterheinek kifizetését támogatja az állam a munkáltatók felé, s ebben a kedvezményrendszerben a mezõgazdasági termelõk is szerepelnek.
A politikus említést tett arról, hogy a Nagykanizsán három éve elindított termelõi vásár arra is ösztönzi a térségben dolgozó, kerteket mûvelõ, állati termékeket feldolgozó kistermelõket, hogy áruikat közvetlenül a vásárlókhoz juttassák el. Tágabbra nyitva a látókörünket, hasonló célt szolgál a hamarosan a kormány elé kerülõ Mura program, amelynek célja, hogy kanizsai piaci központtal a helyi termékek elõállítását ösztönözze a térségben. Mindenkit arra biztat, hogy a régi mezõgazdaságban megszerzett, és az õsöktõl megörökölt tudást hasznosítva tegyünk azért, hogy még jobban és még egészségesebben tudjunk ezen a vidéken élni. Ebben városunknak az lesz a legfontosabb szerepe, hogy „élesztõje”, aktivizálója legyen a térségnek a tekintetben is, hogy a gazdasági fejlõdés fõként a mezõgazdaság területén elinduljon.
Arra biztatják a termelõket, hogy mûveljék meg kertjeiket, s az örökölt tudásukat felhasználva még jobb, ízletesebb és egészségesebb termékeket állítsanak elõ, hiszen "a föld érték, aranybánya".

B.E.