Lapunk már többször foglalkozott a Seres-féle népszavazással, mely a képviselõk költségtérítését érintette. A a mostani állás szerint várhatóan kedden dönt az Alkotmánybíróság arról, lesz-e népszavazás a képviselõk költségtérítésérõl. A Seres Mária nevével fémjelzett népszavazást az országgyûlés elrendelte ugyan, de a parlament döntését magánszemélyek megtámadták a bíróságon. Márpedig Seres ragaszkodik a népszavazáshoz. - írja az MTI.

Április közepén az országgyûlési képviselõk 360 igen szavazattal elrendelték a Seres Mária által kezdeményezett népszavazást, amelynek kérdése a következõ: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyûlési képviselõknek csak a bizonylattal alátámasztott elszámolható kiadásai után járhat költségtérítés?"

Csakhogy az Országgyûlés június 29-én elébe ment a népszavazásnak: a képviselõk úgy döntöttek, jövõre megszûnik a képviselõi költségtérítés, a képviselõk a javadalmukból, azaz a bevételükbõl csak számlával igazolt költségeiket vonhatják le, és a képviselõi javadalom a személyi jövedelemadó szabályai szerint adózik. A parlament az ehhez szükséges alkotmánymódosítást 340 igen szavazattal, 19 nem voks és 2 tartózkodás mellett szavazta meg, míg a képviselõi juttatásokról szóló törvényt 341 támogató és 19 ellenzõ vokssal, 1 tartózkodás mellett fogadta el.

Az új, 2010. január 1-jén hatályba lépõ szabályok szerint az országgyûlési képviselõk javadalmazása adóköteles: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyûlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minõsül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is. Ezek bevallása a képviselõk felelõssége lesz, ebbõl számlák alapján írhatók le a költségek. Ha egy képviselõ egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. A jövõ évtõl tehát minden képviselõ saját maga döntheti el: nem gyûjt számlákat - ez esetben a bevételének 10 százalékát tekinti mindössze költségnek -, vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyûjt, és becslést készít arról, a bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.

Seres Mária ugyanakkor nem elégedett meg az Országgyûlés döntésével - amely szerinte nem más, mint a „pártok ügyeskedése” -, ezért azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy legyen a kérdésrõl népszavazás. Ráadásul a népszavazás elrendelésérõl szóló országgyûlési határozatot négy magánszemély az alkotmánybíróságnál megtámadta. Seres szerint a pártok azért fogadták el két hete hétfõn a törvényt, hogy elébe menjenek a népszavazási kezdeményezésnek, vagyis hogy a bíróság döntését befolyásolják. Ezért kérték azt is, hogy Sólyom László köztársasági elnök sürgõsséggel hirdesse ki a jogszabályt. Az Alkotmánybíróság azonban a múlt héten nem döntött a kérdésben, keddre halasztotta a döntést.

Az Országgyûlés által elfogadott törvénybe egyébként hiba csúszott: egy módosító indítványban két kifejezést „valakik” felcseréltek, ami azt eredményezte, hogy nemhogy csökkent, de nõtt a képviselõk fizetése. Azt azonban a mai napig nem tudni, pontosan ki is nyújtotta be hibásan az elõterjesztést.