Orbán Viktor miniszterelnök napirend elõtti felszólalásával kezdõdött el az Országgyûlés tavaszi ülésszaka. A kormányfõ egyebek között azt szorgalmazta, hogy a kötelezõ betelepítési kvóta elleni fellépés legyen nemzeti ügy.

A kötelezõ betelepítési kvóta elleni fellépés legyen nemzeti ügy! - szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök. A tavaszi ülésszakot megnyitó napirend elõtti felszólalásában a kormányfõ a magyar emberek biztonságának megõrzését nevezte 2016 legfontosabb feladatának. Közölte: elrendelte a mûszaki határzár megerõsítését és az újabb határzár építéséhez szükséges kapacitások elõállítását.
Tavaly Magyarország a migránsok nyomása alatt állt, akik Európába "zûrzavart, felfordulást, félelmet, bûncselekményeket, terrorakciókat" hoztak. A magyar kormánynak és parlamentnek azonban idõben sikerült megvédeni az országot - hangoztatta miniszterelnök. Orbán Viktor azt kérte a képviselõktõl, hogy az ország megvédéséhez, a terrorakciók elhárításához szükséges további törvénymódosításokat fontolják meg és támogassák.
Az európai közvéleményrõl szólva úgy fogalmazott: "sikeresen lerúgta magáról" a cenzúrát, és kiderült, hogy a kontinensen sokkal többen értenek egyet Magyarországgal, mint ahányan ellenzik a magyar határvédelmi politikát.
A miniszterelnök szerint a globális helyzet, a több millió belsõ menekült a különbözõ országokban, elõrevetíti, hogy "Magyarországon a migrációs népvándorlási nyomás 2016-ban nõni fog". Eközben Európa védtelen és gyenge, a migránsválság kezelésének brüsszeli politikája megbukott, ráadásul az EU-ban nemcsak a képesség, hanem az akarat is hiányzik, hogy megvédje saját magát - jelentette ki.
Brüsszel továbbra is be akarja engedni, be akarja szállítani az illegális migránsokat az unióba, majd kötelezõ módon szétosztani õket - mondta Orbán Viktor, közölve, hogy a magyar kormány ezt nem fogadja el, ellenáll a terv végrehajtásának.
"Számunkra a legfontosabb, hogy meg tudjuk védeni a magyar emberek biztonságát. (...) Kötelesség megakadályozni, hogy olyanokat erõltessenek ránk, akikkel mi, magyarok nem akarunk együtt élni" - emelte ki Orbán Viktor, emlékeztetve, hogy 1,8 millió ember szólította fel aláírásával a kormányt a kötelezõ betelepítési kvóta elutasítására vonatkozó politika folytatására.
A miniszterelnök a parlamentet is arra kérte, hogy legyen nemzeti ügy Magyarország megvédése a kötelezõ betelepítési kvótától.
A miniszterelnök napirend elõtt beszámolt a tavalyi gazdasági eredményekrõl, valamint a 2016-os költségvetési évrõl is.
Értékelése szerint a 2015-ös gazdasági adatok alátámasztják, hogy 2010 után sikerült megújítani Magyarországot, a magyar reformok mûködnek. Elmondta, hogy 2010-ben megpróbálták kivezetni Magyarországot a pénzügyi csõdbõl, az adósrabszolgaságból, és az adatok azt mutatják, ez sikerült, a választott eszközök jók voltak.
Az államadásságot 2105 végére 76 százalék alá szorították, a csökkentés "különleges bravúrnak számít az EU-ban", mert a legtöbb helyen nõ az adósság - közölte, sürgetve a további államadósság-csökkentést, amit nemcsak politikai, hanem becsületbeli ügynek is nevezett.
Beszámolt arról, hogy a gazdasági növekedés tavaly 2,9 százalékos volt, ezzel az eredménnyel Magyarország az EU élvonalában van.
A kormányfõ azt mondta, 2016-ra új célt lehet megfogalmazni: a polgári berendezkedés felépítését. Ennek stabil pénzügyi alapjai vannak - jelentette ki, utalva például a külkereskedelmi mérleg rekordtöbbletére.
Az idei költségvetés céljának azt nevezte, hogy mindenki léphessen egyet elõre.
Ezt három eszköz szolgálja: az adócsökkentés - az 1 százalékpontos szja-csökkentés, a házi sertéshús és az új lakások áfájának mérséklése -, az otthonteremtés támogatása és a családok megerõsítése - sorolta Orbán Viktor.
A családok megerõsítésével kapcsolatban szólt a kétgyermekes családok gyermekenkénti adókedvezményének növelésérõl, valamint a béremelésekrõl, köztük a minimálbér-emelésrõl.
"A magyar gazdaság teherbíró képességének határáig mentünk el a béremelések tekintetében" - fogalmazott, kifejtve: a fegyveres és rendvédelmi dolgozóknak - a tavalyi 30 százalék után - idén és a következõ években 5-5 százalék béremelés jut, a felsõoktatásban az emelés mértéke 15 százalék, a pedagógusoknál pedig 2013 óta minden évben emelt a kormány.
A tanárokról külön is beszélt a kormányfõ, hangsúlyozva, hogy a pedagógusok elsõként részesültek béremelésben, aminek erkölcsi és bizalmi okai is vannak.
"A magyar ember általában is bízik a tanárokban, ezért is merjük rájuk bízni azt, ami a mi életünkben a legfontosabb, vagyis a gyermekeinket" - fogalmazott, hozzátéve: a kormány támogatja a mostani tárgyalásokat is, és "megegyezésre fogunk velük törekedni".
Az egészségügyben dolgozók mozgó bérére januárban 12,8 milliárd forintot fordítottak, amit az ápolók és az orvosok kapnak. A szakvizsgázott fiatal orvosok 151 ezer forint plusz támogatást kapnak, a háziorvosok pedig a tavalyi emelést - némileg növelve - az idén is megkapják - tette hozzá Orbán Viktor. MTI Fotó: Bruzák Noémi

Ne felejtse, a migráció kérdésével foglalkozik a Polgári Kanizsáért Alapítvány február 27-i konferenciája is.

MTI - Kanizsa