Tudományos vizsgálat alapján készül az országos felmérés.

Országos méretû boldogságszint felmérés indult, amelynek végeredményeként megrajzolják hazánk boldogságtérképét. A kutatással arra keresik a válaszokat, mely városok, térségek lakói lehetnek a legboldogabbak, és vajon tényleg olyan borúlátó, pesszimista nép vagyunk-e, ahogyan világszerte tartanak minket…

Nagyszabású boldogságkutatás készül a magyarokról, amelyet a Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogság Intézete és az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratórium közösen végez Bagdi Bella és Prof. Oláh Attila vezetésével. Bagdi Bella, a Jobb Veled a Világ Alapítvány elnöke, és Oláh Attila, az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriumának professzora régóta küldetésüknek tartják a boldogságkultúra terjesztését. A vizsgálatban alkalmazott módszereket az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjának munkatársai dolgozták ki, és a kérdések között olyanok is szerepelnek, amelyeket több országban már alkalmaztak így a kutatás lehetõséget teremt a nemzetközi összehasonlításra is.

„Nagyon izgatott vagyok, mert ez egy jó tükör lehet, arról nem is beszélve, hogy ilyen még nem volt Magyarországon. Kiderül majd, hogy mely országrészben van nagy szükség a boldogságszint növelésére, és nem titkolt szándékunk az sem, hogy a jövõben az õ boldogságuk, örömérzetük érdekben is tevékenykedjünk” – kezdte Bagdi Bella, személyiségfejlesztõ, életmód tréner a mára több mint 1300 oktatási intézményben mûködõ Boldogságóra program megálmodója.

„A koncertjeimen és közösségi fórumokon kapott visszajelzésekbõl is látom, hogy az emberek mennyire szomjaznak a boldogságra, és igénylik azokat az élményeket, amikor az örömre, feltöltõdésre tudnak fókuszálni. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a boldogság elérése tanulható, a siker kulcsa pedig a cselekvésben rejlik” – tette hozzá Bagdi Bella.

„Ez a most indult kutatás nem arra kíváncsi, hogy mi van az árnyékban hanem, hogy mi van a napos oldalon – vette át a szót Oláh Attila. „A cél a magyar népesség érzelmi, pszichológiai, szociális és spirituális jóllét szintjének a felmérése, ezek az összetevõk együttesen formálják meg azt az élményt, amit boldogságnak hívunk. A boldogságtérkép megrajzolásával nem csak hazai viszonylatban kapunk majd képet, de elhelyezhetjük magunkat Európában, sõt a világban is: kiderül, hol is állunk igazán a lakosság boldogságszintje alapján” – tette hozzá a professzor.


A kérdõív február 15-tõl elérhetõ a www.boldogsagkutatas.hu oldalon, amelyet bárki kitölthet, ajánlhat ismerõseinek, és így hozzájárulhat ahhoz, hogy kiderüljön milyen is a magyar népesség boldogság szintje 2016-ban.
 

Kanizsa