A webáruházakban hirdetett és forgalmazott ezüstkolloid tartalmú termékek közegészségügyi kockázatot jelentenek, ezért az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a fogyasztók megtévesztése miatt a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz fordul - közölte a OGYÉI közleményben az MTI-vel.

Kockázatnak teszi ki magát az, aki nem bizonyított hatású ezüstkolloid készítményeket választ engedélyezett gyógyszerek helyett - figyelmeztet az OGYÉI annak kapcsán, hogy egyre több webáruház kínál ezüstkolloid oldatot a lakosság számára.
Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy a forgalmazók közül jó néhány cég egészségi állapotra vonatkozó, nem bizonyított jótékony hatást, illetve gyógyhatást tulajdonít termékeiknek, a webáruházakban és néhány patikában megvásárolható ezüstkolloid készítmény ráadásul bizonytalan minõségû, nem garantált sem az összetételük, sem a tisztaságuk.
Mint írják, ezüstkolloid hatóanyagot tartalmazó készítményeket a felhasználás céljától függõen elvileg gyógyszerként, vagy - helyi alkalmazás esetén - kozmetikumként kellene engedélyeztetni, regisztrálni, ám ilyen irányú kérelem egyetlen gyártótól sem érkezett a hatósághoz. Élelmiszerként vagy étrend-kiegészítõként nem hozható forgalomba, így az intézet sem jegyzett be ilyen összetételû terméket.
Kiemelik, az ezüstkolloid alkalmazásának súlyos mellékhatásai lehetnek. Az emberi szervezetbe beépülve ezüstmérgezést, úgynevezett argyriát okoz, amely a bõr, belsõ szervek, köröm, fogíny kékes-szürkés elszínezõdésében mutatkozik meg, ami nem kezelhetõ, állandósult állapot. Mindemellett neurológiai tünetek, epilepsziás rohamok, vesekárosodás, gyomorpanaszok, fáradtság, bõrirritáció jelenhet meg.
A GVH legutóbb tavaly, 2015 decemberében egymillió forintnyi bírságot szabott ki egy kolloid oldatokat forgalmazó cégre. A társhatóságok jogkörükben eljárva kivizsgálhatják és szankciókkal sújthatják azokat, akik az engedélyhez kötött készítmények forgalmazásának feltételeit figyelmen kívül hagyják - emlékeztetnek.
Az ezüstkolloid nem új találmány, sebészeti alkalmazását Carl Benno Credé (1847-1929) 1896 körül vezette be a terápiás gyakorlatba, a "hivatalos" magyar orvostudomány gyakorlatilag azonnal átvette az eredményeket. A korabeli orvosok folyamatosan kutatták az ezüst-sók antibakteriális hatását, ugyanakkor a lehetséges mellékhatásokat sem titkolták el. A sebkezelésen túl az ezüstkolloid intravénás alkalmazásával még a himlõ és a pestis kezelését is megkísérelték. Az ezüstkolloid késõbb fokozatosan kiszorult a gyógyászatból, helyét korszerûbb szerek vették át, de teljesen sosem tûnt el.
 

MTI - Kanizsa