Több ezer korlátolt felelõsségû társaság (kft.) szûnhet meg a március 15-éig esedékes kötelezõ törzstõkeemelés miatt - mondta Eperjesi Zoltán, a Fõvárosi Törvényszék gazdasági kollégiumának vezetõhelyettese az MTI érdeklõdésére.

A két éve hatályba lépett új polgári törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseivel összhangba kell hozni a cégek létesítõ okiratait. Tavaly március 15-én járt le a betéti társaságokra (bt.) és a közkereseti társaságokra (kkt.) vonatkozó egyéves határidõ. Akkor csak a fõvárosban több mint 15 ezer bt. alapító okiratait módosították a cégbírósághoz intézett beadványokkal. A kis cégek jogkövetõk voltak, a cégbíróságnak egyetlen esetben sem kellett pénzbírságot kiszabnia mulasztás vagy más jogsértés miatt - mondta a Fõvárosi Törvényszék Cégbíróságát vezetõ bíró.
Idén március 15-én a kft.-kre és a részvénytársaságokra (rt.) vonatkozó kétéves határidõ jár le. Az eljárás illeték- és közzétételidíj-mentes, ám miután ezeknél a cégeknél már kötelezõ a jogi képviselet, ügyvédi munkadíja lehet a létesítõ okirat új Ptk.-hoz igazítását célzó változásbejegyzési kérelmeknek.
Az rt.-knél újdonság, hogy nyrt.-t (nyilvánosan mûködõ részvénytársaságot) már nem lehet alapítani, a korábban létrehozottaknak pedig be kell vezetniük részvényeiket ez év március 15-éig a Budapesti Értéktõzsdére vagy át kell alakulniuk zrt.-vé, (zártkörûen mûködõ részvénytársasággá). A fõvárosi cégbíróság illetékességi területén kevesebb mint száz nyrt. van - mondta Eperjesi Zoltán.
A kft.-knél a törvény nem csupán az alapító okirat összehangolását írja elõ az új magánjogi kódexszel ez év március 15-éig, hanem a törzstõke félmillió forintról hárommillióra emelését is.
A fõvárosban mintegy 50 ezer kft. teljesítette már ezt a kötelezettségét, de még több mint 40 ezer lehet, amelynek törzstõkeemelésre van szüksége ahhoz, hogy március 15. után is törvényesen mûködjön. Azon cégek ellen, amelyek ezt elmulasztják, törvényességi felügyeleti eljárás indítható: a fokozatosság elvét betartva elõbb felhívásra, majd 100 ezertõl 10 millió forintig terjedõ, mérlegeléssel megállapított pénzbírságra számíthatnak a kft-k. Késedelem esetén igazolási kérelmet lehet benyújtani a cégbírósághoz. Ha mindez eredménytelen marad, akkor végsõ esetben megszüntethetik a jogsértõ módon mûködõ céget - ismertette a cégbírósági vezetõ.
A cég megszüntetésének egyik módja lehet a végelszámolás, melyet maga a cég kezdeményez, a másik a cégbíróság által indított kényszertörlés, amely eljárás 2012. március 1. óta élõ jogintézmény. Az utóbbi években a cégek zöme már ilyen módon szûnt meg.
A szakember szerint ebbõl is arra lehet következtetni, hogy sokezres nagyságrendben lehetnek olyan kényszervállalkozások a fõvárosban, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet és a vezetõiket, tulajdonosaikat nem is foglalkoztatja cégük jogi sorsa. E vállalkozások kiszûrése javítja a gazdasági élet átláthatóságát, kiszámíthatóságát. A kft.-k törzstõkeemelését elõíró rendelkezések célja szintén a gazdasági élet megtisztítása, a hitelezõk védelme, annak elõsegítése, hogy tõkeerõs szerzõdõ partnerek közötti teherbíró gazdasági kapcsolatok jöjjenek létre, olyanok vállalkozzanak, akiknek van is rá tõkéjük.
A cégbíróság vezetõje arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényi elõírások elmulasztása miatti szankciók nemcsak a cégeket, hanem közvetlenül a törvényes képviselõiket is sújthatják. Például, aki tartozást maga után hagyó kényszertörléssel megszûnt cégben volt vezetõ tisztségviselõ vagy többségi tulajdonos, azt öt évre eltiltják a cégvezetéstõl vagy gazdasági társaságban való többségi tulajdonszerzéstõl, egyszemélyes társaság alapításától.

MTI - Kanizsa