„Szeresd a muszlimot, mert keresztény vagy, és õ is ember! De ne bízz meg benne, mert õ nem keresztény, és nem tekint téged embernek!” - taps fogadta Márfi érsek szavait. Arról is szólt, hogy a náci übermensch-tudattól a muszlim felsõbbrendûség-tudat semmiben sem különbözik. El kell döntenünk, akarunk-e áldozatok lenni? Földi László kérdése mellett emlékezetes ez az idézete is: a liberalizmus nem más, mint Európa öngyilkosságának filozófiája. A migrációs válságról tartott konferencia e rövid összefoglalója után lapunk hétrõl-hétre megismerteti Olvasóinkkal a hallottakat.

Cseresnyés Péter államtitkár, a Polgári Kanizsáért Alapítvány konferenciájának fõvédnöke bevezetõjében felidézte azt a szeptemberi péntek délutánt, mikor megkapta a hírt: Zákányból megindultak a migránsok városunk felé. A téma idõszerû – mondta –, hiszen nemcsak rólunk van szó, hanem gyerekeinkrõl, unokáinkról, dédunokáinkról. És nem akarok érzelmes lenni, de a magyarságról, errõl a kis országról is, amelyet – ebben körben elmondhatom – mindnyájan nagyon szeretünk.
Péter Árpád moderátor köszönetet mondott a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. nagylelkû támogatásáért. Köszöntötte a Dunántúli Ideiglenes Alkalmi Kötelék parancsnokát, Zentai László ezredest. A hallgatóság tapsa köszönte meg a katonáknak a helytállást és a biztonságot – ami Nógrádi professzor elõadásában is megismétlõdött.
A biztonságpolitikai szakértõ megdöbbentõ statisztikákat sorolt a migránsok közti bûnözés és terrorizmus arányairól. A szünetben hosszú sor kígyózott Nógrádi György könyvéért. A szünet végét csengõ helyett, mintegy a konferencia Arany Jánostól származó mottójára –Akarjuk-e, hogy legyen Magyarország? – adott válaszként a dal jelezte: Igen, igen, igen, mert élni kell! A Corvinus professzora soron kívül válaszolt az írásban feltett kérdésekre. Mi a megoldás? Válasza: Megállítani, 24 óra alatt, erõvel. Sok sikert Magyarországnak! – köszönt el.
Az orientalista Speidl Bianka (Migrációkutató Intézet) eloszlatta a félreértést: az iszlám nem csak vallás, gazdasági, társadalmi, politikai rendszer is. Teológiája egy mondatban összefoglalható, de törvényvallás lévén vallásjoga azért terjedelmes, mert felsorolja aprólékosan mindazt, amit egy jó muszlimnak az utolsó pontig be kell tartania. Épp ezért nincs is szava a lelkiismeretre. A szabadság, a béke is egészen mást jelent nekik, mint egy európainak. Szólt arról, hogy vallási szabályaik miatt nem jöhetnének a hitetlenek földjére, ha nem tekintenék Európát potenciálisan iszlamizálhatónak. Az integráció ismeretlen a számukra – mondta Speidl Bianka, majd bemutatta, mi lehet három egymást követõ franciaországi muszlim generáció fejében. Innen érthetõ, hogy a mai európai muszlim fiatalok miért jelentenek utánpótlást az ISIS számára. Szólt hihetetlen önfegyelmükrõl, a hideg meg se kottyan nekik, ha megindulnak. Félelemérzetük is sokkal kisebb, amely abból fakad, szerintük az ember sorsa elõre meg van írva. A terjeszkedni akaró kalifátus jó eszköznek tekinti céljához a káoszteremtést. – említette.
A Századvég igazgatója, Lánczi Tamás az európai elit végzetes elbutulását és gyávaságát festette le. A népszavazás nemcsak rólunk szól, üzenet Európának is. Mi olyan kérdésben mondhatjuk el a véleményünket, amelyrõl sok európai akarja elmondani a véleményét, de nem kérdezik õket. Meggyõzõdése: pár év alatt átrendezõdik az európai politika. A fõsodorban lévõ pártok marginalizálódnak, mert nem képesek a választók akaratát meghallani, illetve nincs bátorságuk a problémát nevén nevezni. Fenyegetésekre számíthatunk a népszavazás elõtti – becslése szerint egyéves – idõszakban, nem vagyunk szolidárisak – mondják majd rólunk. Ám egy ilyen emberkísérlethez – hogyan zárul a gyökeresen eltérõ kultúrájú milliók összezárása – nem kell szolidárisnak lennünk. Ez a népszavazás fordulópont lesz. Nem arra válaszolunk, jobban fogunk-e élni, hanem arra a kérdésre, amely meg van fogalmazva a mögöttem lévõ molinón. – mutatott hátra a politológus az Arany-sorokra.
Márfi Gyula veszprémi érseket dél-zalai, pördeföldei születése okán is szeretettel köszöntötte a moderátor. Érsek atya figyelmeztetett, a muszlimok Európát elfoglalni akarásának fõ okai mi vagyunk: elhagytuk gyökereinket. Az európai alkotmány meg sem említi a keresztény gyökereket, pedig a megemlített felvilágosodás is rendelkezik azzal. Ám a szabadságból szabadosságot, az egyenlõségbõl egyformaságot csináltak. A gender ideológia egybemossa a nemek különbözõségét. Hogy mennyire benne van az európai kultúrában a kereszténység, számos példával érzékeltette. A magát hitetlennek mondó Szabó Lõrinc Az árny keze c. versével is. Egy Európába látogató marslakó kérdéseinek sorát ezzel zárhatná – fogalmazott az érsek - normálisak vagytok? Nem, hiszen saját magatok alatt vágjátok a fát!
Földi László titkosszolgálati szakértõ egy 1938-as európai gyávaságot idézett föl, a világháborút el nem hárító müncheni egyezményt. Európában már háború van – figyelmeztetett –, invázió. Az ’56-os magyar tapasztalatoktól eltérõen most nincs semmiféle migrációs biztonsági protokoll. Az általa jellemzett 4. generációs hadviselés jellegzetessége az, hogy nemzetek fölötti értékrendek közt folyik. A megoldás: Európát meg kell védeni, ám a háborút nem lehet békés eszközökkel megvívni. A katonákhoz fordulva figyelmeztetett: a feltorlódott tömeget nem lehet megállítani, lõni kell.
A hallgatóság kérdéseit városunk szülötte, Tóth Norbert adjunktus tolmácsolta. Közülük több szólt Márfi érsekhez. Amíg mi beszélgetünk, négy óra alatt 60 keresztényt öltek meg a világban – mondta. A dekadens Római Birodalommal vont párhuzamot Európáról szólva. Speidl Bianka arab országokban járván tapasztalta: a meggyõzés náluk reménytelen, csak az erõbõl értenek. Ezt támasztotta alá a Földi László is, és megérttette: már csak azért sem lehet õket békésen eltéríteni céljuktól, mert sok afgánnak az embercsempészek meghitelezik az utat. Törleszteni pedig németországi segélyükbõl illetve bûnözésükbõl kell, felszívódásuk esetén pedig családjuk élete a tét. A német hatóságok sokuk tartózkodási helyét sem ismeri, nem mûködik az elutasított menedék kérelmek kiértesítése. Lánczi Tamás az olcsó munkaerõt igénylõ pénzemberek cinizmusáról szólt. Õk úgy gondolják: a nyereség az övék, a veszteség az önöké – fordult a hallgatósághoz. Hiszen az adófizetõk befizetésébõl kapna segélyt az a mintegy 90%, amely nem akar vagy nem képes dolgozni. Majd megemlítette, népszavazás ott lesz, ahol a többség akarja.
A zárszót mondó Cseresnyés Péter leszögezte: – Önmagától a helyzet nem fog megváltozni. Biztos vagyok benne, a hallgatóság kapott elegendõ muníciót, amelyet tovább is adhat. A konferencián hallottak nem elkeseredést, hanem elszántságot váltanak ki. Van feladat, van mit tenni és van miért tenni! – köszönt el az államtitkár.

Kanizsa