Ma 2025. 4 29.
Péter, Katalin, Roberta napja van.
Látogatók száma : 57693175    








Honlapkeszites

Kvótareferendum - Az NVB hitelesítette a népszavazási kezdeményezést

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfõi ülésén hitelesítette a kormánynak a kötelezõ betelepítési kvóta ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezését.


A kormány által az NVB-hez benyújtott és most hitelesített kérdés úgy szól: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyûlés hozzájárulása nélkül is elõírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történõ kötelezõ betelepítését?".
A hitelesítést kilencen támogatták, ellene szavazott Fábián Adrián választott tag, valamint Bodolai László, az LMP és Litresits András, az MSZP delegáltja.
Patyi András, a testület elnöke azt javasolta, a kérdést hitelesítsék, mert az nem ütközik tiltott tárgykörbe, valamint megfelel a választópolgári és a jogalkotói egyértelmûség követelményében.
Mint mondta, a választók el tudják dönteni, hogy igennel vagy nemmel kívánnak a kérdésre szavazni, az Országgyûlés pedig el tudja dönteni, érvényes és eredményes népszavazás esetén milyen jogalkotási kötelezettség terheli.
Hozzátette: a kérdésben az Európai Unió szerepel, ezért felvetõdik, hogy pontosan az EU mely szervére vonatkozik a kérdés, de szavai szerint a kérdés megszövegezésébõl egyértelmûen következik, hogy az EU-t és annak valamennyi intézményét és szervét kell az "Európai Unió" kifejezés alatt érteni.
Patyi András megjegyezte: a kérdés olyan tárgykörben kívánja az Országgyûlés döntését népszavazás útján elérni, amely az alaptörvényben nyugvó népszuverenitás elvét, illetve a népszuverenitás átengedésének mértékét mérlegeli.
A kérdés valódi tartalma szuverenitási kérdés, amiben az Országgyûlés hatásköre nem vitatható. Az Országgyûlés hatásköre, hogy milyen mértékben engedi át szuverenitását, hol határozza meg a szükségesség szintjét - jelentette ki.
Litresits András, az MSZP delegáltja szerint viszont a kérdés nem hitelesíthetõ, részben, mert a népszavazási kezdeményezést Rogán Antal nyújtotta be a kormányhatározat alapján, holott a törvény szerint népszavazási kezdeményezést személyesen lehet benyújtani, a kormány képviseletére pedig egyedül a miniszterelnök jogosult.
A delegált szerint a kérdés "fogalmazási hibában is szenved", mint mondta, nincs olyan döntéshozó testület, mint az Európai Unió, ezért a kérdés értelmezhetetlen.
Bodolai László, az LMP delegáltja is amellett érvelt, hogy a kérdést nem lehet hitelesíteni, mert "nincs körültekintõen megfogalmazva a kérdés".
Fábián Adrián, a testület Országgyûlés által választott tagja szerint az EU, mint kifejezés egyértelmû, de véleménye szerint a kérdés "becsapós'", tévedésbe ejti a választópolgárokat, amikor azt sugallja nekik, hogy a tagállami népszavazás bármilyen módon befolyásolhatja az EU mûködését.
Az EU mûködése nem tagállami népszavazás függvénye - jegyezte meg. Hozzátette: az EU mûködésével kapcsolatban az Országgyûlésnek nincs vétójoga, se az EU mûködésérõl szóló szerzõdés, se az alaptörvény nem ismer ilyet. Szavai szerint ez olyan, "mintha a sorompó húzná fel a baktert", és nem az Országgyûlés hatáskörébe tartozó ügyrõl van szó, ezért nem lehet abban népszavazást tartani. Megjegyezte: folyamatban van a vonatkozó rendelet megalkotása, vagyis az uniós jog ebben a kérdésben rendeletet fog alkotni, ami közvetlenül alkalmazandó.
Tóta Áronné, a testület választott tagja a hitelesítés mellett érvelt, mint mondta, a kérdés nem ütközik nemzetközi szerzõdésbe és az Országgyûlésnek van hatásköre a kérdésben.
Lovas András, a KDNP delegáltja is a hitelesítés mellett érvelt, mondván, a népszavazás és az EU mûködése nem zárja ki egymást, és hivatkozott arra, hogy a Lisszaboni Szerzõdés csak azt követõen tudott hatályba lépni, hogy Írországban népszavazást tartottak arról. Sárhegyi Zoltán, a Fidesz delegáltja szintén a hitelesítés mellett érvelt.
Patyi András a hitelesítés ellen felhozott érvekre reagálva azt mondta, amikor az EU hatásköreirõl és a tagállami Országgyûlés hatáskörérõl beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy az EU-nak nincsenek saját jogon létezõ hatáskörei, csak annyi, amennyit a tagállamok rá átruháztak.
Csak a tagállamok által kifejezetten ráruházott hatáskörök keretein belül mûködhet az EU, az unió hatáskörének bõvítését nem végezheti el maga az unió - jegyezte meg.
Az NVB végül három ellenszavazattal hitelesítette a kérdést. A határozat ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani a Kúriához.
Az ülésen a benyújtó kormány részérõl jelen volt Bíró Marcell államtitkár.
 

MTI - Kanizsa



2016-03-01 08:25:00


További hírek:


SZÓRÓL SZÓRA ROVAT >>>
FRISS HÍREK
05:10 - Emlékül