2015 nyarán kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását a Zalaegerszegi Törvényszék két, magánszemélyek ingóértékesítéséhez kapcsolódó költségvetési csalás büntetõügyében. A zalai indítvány nyomán az Alkotmánybíróság megvizsgálta és megsemmisítette a Kúria vonatkozó jogegységi döntését.

Mindkét költségvetési csalási ügyben a Zalaegerszegi Járásbíróság hozott ítéletet elsõ fokon, s az ügyek fellebbezés folytán kerültek a Zalaegerszegi Törvényszék elé. Az egyik ügyben a vád szerint a vádlott 2008 és 2010 között internetes ingóértékesítéssel foglalkozott, ám ezután a közterheket nem fizette meg, s ezzel 23.324.00 Ft kárt okozott az állami költségvetésnek. Elsõfokon a vádlottat emiatt 1 rendbeli költségvetési csalás bûntettében és 3 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében mondták ki bûnösnek, s ítélték 1 év, végrehajtásban 2 év próbaidõre felfüggesztett szabadságvesztésre. A másik ügyben vádlott 2008-2011 között saját és más nevében fémhulladék értékesítésével foglalkozott, de ezen tevékenység után nem fizetett adót ÁFA, EHO, SZJA adónemben, s 29.556.000 forinttal károsította meg a költségvetést.

A vádlottat elsõ fokon költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt 2 év letöltendõ börtönre ítélte a bíróság. Az Alaptörvény felhatalmazza a Kúriát, hogy a bíróságokra nézve kötelezõ jogegységi határozatokat hozzon. A vád és az elsõ fokú ítélet mindkét esetben a 3/2013. Közigazgatás-munkaügyi kúriai jogegységi határozaton alapultak, amely szerint a vádlottak esetében nem a kedvezõbb ingó értékesítési, hanem a terhesebb, önálló tevékenységbõl származó jövedelem-adózási szabályokat kell figyelembe venni az üzletszerûség miatt. Ez nagy mértékben befolyásolja a megfizetendõ közterhek fajtáit és összegét, így azt is, hogy a vádlott mekkora összegre követte el költségvetési csalást.

A törvényszék álláspontja szerint azonban a Kúria ezen jogegységi döntése több ponton is Alaptörvény ellenes, s nincs tekintettel az SZJA törvény tételes szabályozására. Sérti a jogbiztonság elvét, az állampolgárok ugyanis a jogszabályok tételes szövegében bízva tervezik adójogilag releváns cselekedeteiket, és e jogszabályszövegbõl a Kúria – jogértelmezéssel – egy egész mondatot figyelmen kívül hagyott. Sérti a jogegységi határozat a hatalommegosztás Alaptörvényben rögzített elvét is, hiszen a Kúria nem jogalkotó, hanem jogalkalmazó szerv. Mindezek fényében a Zalaegerszegi Törvényszék dr. Rupa Melinda vezette tanácsa az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság döntésében megállapította, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabályainak – a 2011. évi CLVI. törvénnyel történõ módosítását megelõzõ – az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem adózása szabályai egységes értelmezésérõl szóló 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat alaptörvény-ellenes, ezért a jogegységi határozatot a Magyar Közlönyben történt közzétételére, 2014. január hó 24. napjára visszaható hatállyal megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint a kifogásolt jogegységi döntés - a zalai bírák álláspontjával egyezõen - sértette a hatalommegosztás és a jogbiztonság alkotmányos elvét, s az adózók meghatározott köre számára egyértelmûen hátrányos jogkövetkezményt állapított meg.

Mindezek tükrében az Alkotmánybíróság elrendelte a 3/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozat alkalmazásával meghozott, jogerõs határozattal lezárt büntetõeljárások felülvizsgálatát is. A törvényhozó egyébként érzékelte a fenti joghézagot és 2012. január 1-tõl egyértelmûen rendezte az SZJA-törvény ingóértékesítésre vonatkozó szabályait, a fémgyûjtõkre külön szabályt alkotva. /Az Alkotmánybíróság a két hasonló ügybõl a fémhulladék értékesítés kapcsán (ez volt az elsõ kezdeményezés) hozott határozatot, de a döntés a másik ügy, az internetes ingóértékesítés kapcsán is irányadó./

Az Alkotmánybíróság határozata itt olvasható: http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/D8E7C10B8887C2DBC1257E7E0036F60A?OpenDocument

Dr. Beznicza Árpád
sajtószóvivõ