Évértékelõ közgyûlést tartott a Kiskanizsai Polgári Olvasó Kör. Elfogadták az elnök, Salamon Sándorné beszámolóját a kör elmúlt évi tevékenységérõl, valamint megvitatták és elfogadták az idei évre kitûzött feladatokat. Új titkárt is választott a tagság Hartainé Bobai Éva személyében, aki mindenki örömére elvállalta ezt a megbízatást.

A részletekrõl, az elnöki teendõket 7 éve ellátó (elõtte 3 évig titkár) Salamon Sándornéval beszélgettünk.
– Az önkormányzat pályázatán nyert pénzbõl eszközöket is vásároltunk, hiszen az orvosi elõadásokat egészségügyi, vérnyomás-, koleszterin-, és vércukorszint mérés elõzi meg. Sikeres pályázatunk összegét használhattuk fel az Árvácska Dalkör ruhatárának frissítéséhez, míg a Kulturális Alapból kapott támogatást a kulturális kapcsolataink ápolására költöttük el. Rendszeres az együttmûködésünk a szlovéniai társklubbal és az Olvasókörök Országos Szövetségével, mely szervezetnek a Dunántúl területérõl a mohácsiak mellett csak mi vagyunk a tagjai. A többiek az Alföldrõl vannak, illetve a határon túli magyarságot képviselik a szövetségben.
A nyáron – augusztus 12-14-ig –, mi leszünk a soros, háromnapos országos találkozó szervezõi, lebonyolítói – sorolja az elnök a fontosabb teendõiket. Ezeknek az összejöveteleknek nemcsak az a célja, hogy megismertessük a többi olvasókörrel a kiskanizsait, hanem az, hogy mi is megismerjük egymást, azokat, akik megtisztelnek bennünket azzal, hogy ellátogatnak hozzánk. Hasonló a gondolkodásunk a kulturális és szabadidõs rendezvények szervezésénél. Mi is figyelmet fordítunk a helyi hagyományok õrzésére és továbbadására, egészségmegõrzõ és ismeretterjesztõ elõadások szervezésére. Akkor kapja meg olvasókörünk a szövetség vándorbotját, melyet ünnepi mûsor keretében veszünk át. Ezt a vándorbotot egy éven át birtokoljuk, mûsorainkban mint az összefogás szimbólumát szerepeltetjük, majd 2017 nyarán továbbadjuk az akkori nyári találkozót rendezõ olvasókörnek.
Távolibb településekrõl, az Alföldrõl és más országrészekbõl utaznak hozzánk. Kevesen ismerik városunkat, éppen ezért igyekszünk a legjobb programokkal megörvendeztetni õket. Szállásuk a Cserháti kollégiumban lesz, illetve kaptunk szóbeli támogatást a Tourinform Iroda vezetõjétõl, valamint Száraz Csilla múzeumigazgatótól, mert szeretnénk közösen meglátogatni a Kiskastélyt, a Magyar Plakát Házat, a múzeumot. A programba iktatunk egy városi sétát is, melynek során megmutatjuk Kanizsa nevezetességeit. Õnekik a hegy nem azt jelenti, mint nekünk, zalaiaknak, éppen ezért az egyik olvasókörös tagunk felajánlására eltölthetünk egy napot a hegyi birtokán. A rendezvény sikeres lebonyolítása érdekében arra kérjük valamennyi olvasóköri tagunkat, és Kiskanizsa lakosságát, hogy álljanak mellénk, és segítsenek bennünket.
– Visszatérve a beszámolóhoz, az egyesület mûvészeti csoportjának a munkáját is jónak értékelték. Az Árvácska Dalkör sok fellépést tudhat maga mögött, pedig csak a hétvégéken, vagy munkaidõ után vállalnak szereplést, mivel a tagok többsége dolgozik. Egy kivételével valamennyi dalos találkozóra szóló meghívásnak eleget tudtak tenni. Többször elutaztak Gyertyánosba, a Lendva közelében lévõ szlovéniai településre, ahol énekeltek a falunapon és a borkóstolóval egybekötött húsvéti rendezvényeken. Õk a lendvai székhelyû, „Hajnal” Mûvelõdési Egyesület keretén belül tartják összejöveteleiket az egyesület anyagi támogatásával.
– Kölcsönösen örülünk a találkozásoknak, az évek során kialakult jó kapcsolatnak –újságolja Salamon Sándorné. – A jó „szomszédolást” jelzi jelenlétük a lendvai szüreten és a kézimunka kiállításon, valamint a Málé Napon, ahol a kukoricás ételek széles választékát mutatták be a nagyközönségnek az ottaniak. A málésütõ versenyre ugyan nem nevezetek be, de ennek ellenére vittek magukkal Kiskanizsán készült kukoricamálét, amit egy gyertyánosi recept alapján készítettek el az asszonyok. A lendvai közönség körében nagy tetszést arattak vele, amit az is jelzett, hogy egy-kettõre mind elfogyott a tálcákról. Hozzájuk hasonlóan, a szlovén olvasókörösök is gyakran jönnek a zalaiakhoz vendégségbe, az évfordulós ünnepségekre, a kiskanizsai búcsúba, a dalos találkozóra és a Dödölle fesztiválra.
Most azonban egy közelebbi eseményre kell figyelniük. A Kiskanizsai Polgári Olvasókor 146. évfordulójára készülnek, melyet március 19-én ünnepelnek meg. Ez alkalomból szintén három fõt részesít erkölcsi elismerésben a tagság. A díjazottak személyérõl is döntöttek a közgyûlésen. Aztán tavasszal egy hosszabb út vár az olvasókör tagjaira. Áprilisban, az országos szövetség találkozójára, Hódmezõvásárhelyre várják a hagyományõrzõket. A fõbb megbeszélnivalók mellett elhangzott még egy felvetés a közgyûlésen. Méltánytalannak tartja mindenki – mondta az elnök, hogy fizetni kell terembérletet, illetve a terembérlet áfa-ját az önkormányzat felé, akkor, amikor a Kiskanizsai Olvasókör épülete a kiskanizsai emberek adakozásából, felelõsségvállalása alapján épült fel, hiszen elõdeik, dédapáik ott jeleskedtek az építésénél. – Voltam a polgármesteri hivatalban és bíztam benne, mi más elbírálás alá esünk, mint a többi civil szervezet, de nem tudták elengedni. Így a saját pénzünkbõl kell kifizetni ezt az összeget. Így, ha a meglévõ húzóerõ, az életkora miatt lassan „elfogy”, nem hiszem, hogy a fiatalok felvállalják, és tovább viszik ezt a feladatot. Mi a magánéletünkbõl, a szabadidõnkbõl olyan sok idõt áldozunk erre a hobbinkra, amit egy mai huszonéves nem biztos, hogy vállalni tud. Javaslom a képviselõtestületnek, hogy gondolják át még egyszer a kérésünket, mert nagyon sok civil szervezet vegetál éppen az anyagiak miatt. Sokuknál nem látok elég aktivitást. Tartanak ugyan taggyûlést és egy-egy rendezvényt, s mivel nem tudnak költeni ilyesmire, jó idõ esetén elmennek valamelyikük családi birtokára, vagy például a templom közösségi házába. Itt nálunk a Sarlós Boldogasszony Templom plébánosa, dr. Páhy János úr mindig nagyon szívesen a rendelkezésükre bocsátotta a helyiséget – foglalta össze az olvasókör közgyûlésén elhangzottakat Salamon Sándorné elnök.

B.E.