Az alapvetõ jogok biztosa szerint módosítani kell a megváltozott munkaképességûek ellátásairól szóló törvényt úgy, hogy lehetõség legyen az egyéni szempontok méltó figyelembevételére, és önhibáján kívül senki se kerülhessen ki a rendszerbõl. Székely László jogszabály-módosítás kezdeményezésére kérte fel az emberi erõforrások miniszterét - közölte az ombudsman hivatala az MTI-vel.

A közleményben felidézték: 2012-tõl a megváltozott munkaképességûek ellátásairól szóló törvény alapjaiban alakította át az ellátórendszert, egészségbiztosítási ellátás váltotta fel a korábbi nyugdíjszerû ellátást. Míg korábban a jogosultságot döntõen a szolgálati idõ alapján állapították meg, addig az új rendszerben az már nem számít, csak a kérelem benyújtása elõtti 15 év egészségbiztosítási járulékfizetéssel lefedett biztosítási ideje. Emiatt vannak olyanok, akiknek bár a megbetegedésük elõtti idõszakból hosszú szolgálati idejük van, a betegségük miatt nem tudják teljesíteni a megváltozott feltételeket, és önhibájukon kívül kiestek az ellátórendszerbõl.
Ugyanígy jártak azok is, akik évekig olyan ellátást kaptak - például ápolási díj, aktív korúak ellátása -, amelybõl nem vonnak egészségbiztosítási járulékot - fûzték hozzá. A korábban ápolási díjban részesültek aránya magas azok között, akik nem jogosultak az új törvény szerinti ellátásra.
Székely László jelezte: az Emberi Erõforrások Minisztériuma végrehajtott ugyan kisebb korrekciókat a feltételrendszerben, de ezek nem voltak elégségesek a helyzet megfelelõ rendezésére. Ez súlyos hiányosság, hiszen így elõfordulhat, hogy egy hozzátartozóját évtizedeken keresztül ápoló ember megrokkan, és az ápolást nem tudja tovább végezni, viszont az ellátásra sem számíthat.
Az alapjogi biztos jelentésében rámutatott arra, hogy a törvény szerint - a korábbi szabályozással ellentétben - nincs lehetõség kivételes méltányosság gyakorlására. Az emberi méltósághoz való jog oldaláról nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugdíjszerû rendszer egészségbiztosítási alapokra helyezése részben vagy egészben önhibájukon kívül zárta ki az ellátásból a rászorulók ezreit - hangsúlyozta.
Kiemelte, a törvényalkotó részérõl legitim cél a visszaélések kiküszöbölése, de nem támaszthatóak az érintettek számára szubjektíve teljesíthetetlen feltételek.
A jelentésben kitért arra is: a gyakorlatban bizonytalan annak megítélése, hogy a gyes folyósításának idejére kapott fizetés nélküli szabadság társadalombiztosítási szempontból foglalkoztatási jogviszonynak minõsül-e, így a törvény szerint a jogosultságoknál figyelembe vehetõ-e ez az idõszak.
Az ombudsman felkérte Balog Zoltán szakminisztert: kezdeményezzen jogszabály-módosítást, hogy a biztosítási idõtartam számításakor lehetõség legyen az egyéni szempontok méltó figyelembevételére, és annak megelõzésére, hogy valaki önhibáján kívül kerüljön ki a rendszerbõl. Azt is kérte, hogy egyértelmûen rögzítsék: biztosítási idõnek minõsül a gyermek gondozásához nyújtott támogatás idejére kapott fizetés nélküli szabadság.

MTI - Kanizsa