Marton István polgármester mai sajtótájékoztatón a következõkrõl számolt be:

Marton István: „Döntésem a tisztulási folyamat jegyében született, mert teljesen biztos vagyok abban, hogy alpolgármester úr távozásával a Hivatalba visszatérhetnek olyan elveszni látszó erények, mint például a szakszerûség és a jogbiztonság, vagy legalábbis lépéseket tehetünk ennek elérése felé. Hogy alpolgármester úr ezt meggátolandó, és szereptévesztésének ismételten nyilvánosságot adva inkább a sajtóhoz rohant, botrányt gerjesztett, azzal majd õ elszámol, ha itt az idõ, a városnak biztos nem használt vele, ahogy eddigi tevékenységével sem. Ami számomra a legszomorúbb az egészben, hogy a város polgárai közül azok, akik érthetõ okokból nem ismerik az eseményeket teljes mélységükben, nem nézik a közgyûléseket, azt hihetik, hogy itt pusztán hatalmi harcról van szó. Ez távol áll a valóságtól, sokkal inkább két teljesen ellentétes világnézet próbál a másik fölé kerekedni. Biztos vagyok abban, ha ezen polgártársaim csak felét ismernék alpolgármester úr elmúlt közel három éves üzelmeinek, hogy a szakmai kérdések helyett csakis személyi ügyek és a közbeszerzések érdekelték, még a városból is megpróbálnák kitiltani õt. Õszintén szólva elegem lett abból, hogy vitaképes jobboldaliak szûkében egyedül kell állnom az ellenzék támadásait, legjobb tudásom szerint vinni a város ügyeit, és akkor még a korrupciós kísérleteket is nekem kell leszerelni. Mert én minden esetben kompromisszumkésznek mutatkoztam, de piszkos politikai alkukat - egyfajta látszatbéke kedvéért - nem fogok kötni, ha az százmilliókba kerülne Nagykanizsa városának. Éppen kapóra jön az a hét fideszes képviselõ által kezdeményezett soron kívüli közgyûlés, mely alpolgármester úr idézõjeles munkájával kíván foglalkozni - és melyet természetesen megtartok - önthetünk tiszta vizet a pohárba. Vagy megegyezünk egy új, tisztességes, szakmailag megbecsült alpolgármester választásában, háttérbe szorítjuk a pártpolitikát, és megpróbál a testület felelõsen viselkedni, vagy úgy döntünk, hogy megkíméljük a Cseresnyés-SZDSZ koalíció rombolásától a várost, és feloszlatjuk a testületet, melyet én szintén támogatok, mert azon kevesek közé tartozom, aki számára a betöltött pozíció nem öncél, hanem egy lehetõség a város szolgálatára.”