Nekünk sem kõ van a szívünk helyén. Igaz, az agyunk helyén sem. – mondta február végi évértékelõjében Orbán Viktor. Elõzõ nap Kanizsán Márfi Gyula szólt hasonlóképpen. - Jézus nem csak azt mondta: legyetek szelídek, mint a galambok, hanem azt is: és okosak, mint a kígyók. A veszprémi érsek után Földi László, egykori hírszerzõtiszt beszélt: - Ez nem migráció, hanem invázió! Akarunk-e áldozatok lenni? A háború errõl szól. A konferencia elõadásainak ismertetését jelen tudósításunkkal zárjuk, de Olvasóink visszahallgathatják valamennyit a Magazinok KanizsaTV elnevezésû YouTube csatornán.

Senki sem meri kimondani, de én elég kis embernek tartom magam, így ki merem mondani. – indokolta a pördeföldei születésû fõpap , miért nevezi meg Európa iszlamizálásának támogatóit. – Támogatják õket a szaúd-arábiai bankok. Azután az amerikai zsidó bankok, gondoljunk Soros Györgyre. És az európai keresztények, Angela Merkel. – Utalt arra a tavaly októberi interjújára, melyet a veszprémi Napló közölt. Bírálták õt utána segélyszervezetek, nekik válaszolva az érsek úr leszögezte, a muszlimok éppoly übermenschek, mint a nácik. Ez a felsõbbrendûségi tudatuk váltotta ki belõle, hogy megfogalmazza parancsolatát: „Szeresd a muszlimot, mert keresztény vagy, és õ is ember! De ne bízz meg benne, mert õ nem keresztény, és nem tekint téged embernek!” – ezt hallva a közönség tapsa szakította félbe elõadását. – Püspökként el kell mondanom – folytatta - , hogy ennek a migrációnak fõ okai mi vagyunk. Elhagytuk keresztény gyökereinket. Létrehoztunk magunk körül egy eszmei, annak nyomán szociológiai vákuumot. A szexualitást elszakítottuk a szerelemtõl, a szeretettõl, az élettõl. Ennek következménye az elnéptelenedés és a munkaerõhiány. (Soros György egyik magyarországi sajtóterméke elõbbi szavaiba kötött bele alpári módon, melyre az érsek csak így reagált: a küldetéssel jár.)
Annak idején a szentté avatott II. János Pál pápa sokat kérte az Unió vezetõit, az alkotmány elõszavában említsék meg Európa keresztény gyökereit. Erre nem voltak hajlandók, ami annál is visszatetszõbb, mert a görög-római hagyományt és a felvilágosodást megnevezték. Pedig elõbbit a kereszténység hagyományozta át, utóbbinak pedig megvannak a keresztény gyökerei. Ám a kereszténységtõl elszakítva a szabadságból szabadosság, ultraliberalizmus lett. – Én magamat liberális felfogásúnak tartom, nem akarok diktatúrában élni. – jelentette ki Márfi érsek. – Ám a szabadság túladagolása hasonlít a gyógyszer túladagolásához. Majd egykori pannonhalmi bencés diákként visszaemlékezett az ott látható freskóra. Az abroncsait vesztett, emiatt tartalmát vesztett hordó melletti feliratra: Libertate periit, azaz Tönkrement a szabadságtól. Az egyenlõségbõl meg egyformaságot csináltak – utalt többek közt a gender ideológiára. – Hát nekünk kell, püspököknek, papoknak megvédeni, hogy a nemiség jó dolog, hogy az Isten az embert férfinak és nõnek teremtette?
Ezután az egyszeri idelátogató marslakó példáján szemléltette az európai helyzet fonákságát. Hiszen az Unió alkotmányának elolvasása után a marslakó méltán furcsállhatja, miért írunk 2016-ot, miért a vasárnap a heti pihenõnap, ha ennek okáról hallgat a preambulum. Az európai kultúra érthetetlen a kereszténység nélkül, példákat sorolt a zene, az irodalom, a festészet, a szobrászat remekei közül. – A milánói dómot vagy a toledóit kik építették, a görög-rómaiak vagy a szabadkõmûvesek? – kérdezhetné a marslakó. És megtudná, hogy a keresztények. Majd megkérdezné, a személyiségi méltóság honnan származik? Keressék ezt a fogalmat az iszlámban! Mindezek után a marslakó megkérdezné: Európaiak, ti normálisak vagytok? S maga felelne rá: Bizony mondom, nem vagytok normálisak, mert elvágtátok magatok alatt a fát. Ezért Márfi érsek így zárta elõadását: Ha túl akarjuk élni a migrációt, térjünk vissza keresztény hitünkhöz. Akkor még van remény, hogy Európa megmenthetõ, különben nincs!
Mindig tudtam, hogy a titkosszolgálatnak van a legnehezebb dolga, de ilyen elõadók közt a legnehezebb. – kezdte elõadását Földi László, egykori hírszerzõ ezredes. Felidézte az európai gyávaság jelképét, az 1938-as müncheni egyezményt. Majd idézte Churchill ekkor mondott szavait: Anglia választhatott a szégyen és a háború között. Anglia a szégyent választotta, és mégsem fogja elkerülni a háborút. Ebben a helyzetben nekünk Churchillre kell figyelnünk. – Bocsásson meg nekem a püspök úr, nem tudom úgy folytatni, ahogyan abbahagyta. Európában nem háború lesz. Már háború van. Elemezte, miért éppen 2015-ben indult meg az invázió – melyet eléggé el nem ítélhetõ módon sokan migrációnak hívnak. Azonban – ismertette a szakértõ – a migrációnak pontos MBP-je, azaz Migrációs Biztonsági Protokollja van. Az 1956-os forradalom leverése utáni magyar menekültek példáján ismertette ennek mibenlétét. A nyugati titkosszolgálatok lenyomozták, kivel állnak szemben, nehogy szovjet ügynök adhassa ki magát menekültnek. Most azonban semmiféle védelem nincs. Nem csak a robbantás terror. A törvények, köztük a közlekedési törvények semmibevétele is. Ezrek gyalogoltak az autópályán. A háború nem akkor kezdõdik, amikor lõnek – a terep felmérése is ide tartozik. Az egykori katona elmagyarázta, hogy a 4. generációs hadviselés miben különbözik az elõzõ háromtól. Ma meg akarják gyengíteni Európát, meg akarják akadályozni Európa megerõsödését. Ennek állomása az ukrán konfliktus is. Mindegy, hogy tudatosan vagy anélkül, ehhez a hadüzenet nélküli háborúhoz az Unió vezetõi is felsorakoznak.
A politika az egyetlen tudomány, amely nem hibázhat. – szögezte le az Információs Hivatal hajdani mûveleti igazgatója. Hiszen beláthatatlanok egy tévedés következményei, nincs még egy dobás. Másik oldalról pedig minden eszköze megvan a döntések elõtt a megfelelõ információk beszerzéséhez. Túl sokat beszélünk arról, mi történt, mi a helyzet, ezt ragozzuk. – folytatta Földi László. Mi a megoldás? – erre kell választ adni. Stratégiai értelemben a válasz végtelen egyszerû: Európát meg kell védeni. Ennek szabályai vannak. A háborút nem lehet békés eszközökkel megvívni. Megfelelõ, új törvényekre van szükség, egyszerûen nem lesz más lehetõség. A védelem azt jelenti, hogy nem szabad engedni, hogy Európa földjére lépjenek. Azok elõtt, akik onnan jönnek, ahol használják is a fegyvereket, semmit sem ér a fegyverek mutogatása. Az itt lévõ katonák jól tudják, a feltorlódott tömeget, ha megindul, csak fegyverrel lehet megállítani. Az ittlévõket ki kell utasítani.
Egyetértek a püspök úrral, ezek az emberek áldozatok lesznek. Egy lehetõségünk van, el kell döntenünk: akarunk-e áldozatok lenni. A háború errõl szól. Egy amerikai filozófus mondta: A libralizmus nem más, mint Európa öngyilkosságának filozófiája. Úgy tûnik, hogy igaza volt. – fejezte be elõadását a titkosszolgálati szakértõ.

Kanizsa