Svédországban és Amerikában is kimutatták, hogy az óraátállítás utáni hétfõn és kedden, az elsõ munkanapokon körülbelül tíz százalékkal emelkedik a szívrohamok száma - mondta Kiss Róbert a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök délelõtti mûsorfolyamában.

Minden, ami az "alvásidõnkbe gázol", az növeli a szív- és érrendszeri kockázatot - hangsúlyozta.
Kiss Róbert ugyanakkor hozzátette: hétfõnként történik óraátállítás nélkül is a legtöbb stroke és szélütés. "Amikor elkezdünk dolgozni, meglátjuk a fõnököt, ez érdekes módon egy olyan stressz, amitõl néhányan infarktust kapnak", többen, mint máskor - fogalmazott.
Kitért arra, hogy az egészséges szívû embereknél, különösen a nõknél a nagy stressz is képes olyan koszorúérgörcsöt okozni, amely akár infarktushoz is vezethet. Példaként említette, hogy földrengés idején egy óra alatt annyi infarktusos ember kerül kórházba, mint máskor 10-14 nap alatt.
A szakember kifejtette: az infarktus jellemzõen heves mellkasi fájdalmat jelent, amely a mellkas közepén vagy a bal karba kisugározva jelentkezik. Ilyenkor az ember rosszul érzi magát, verejtékezik, hányingere lehet vagy eleshet. Nem feltétlenül jelentkezik azonnali szívmegállás, de azzal is folytatódhat. Ilyenkor meg kell nézni a nyaki ütõeret, azt, hogy lüktet-e, az érintett vesz-e levegõt, ha egyik sincs, akkor meg kell kezdeni az újraélesztést és azonnal mentõt kell hívni. Így nagyon sok embert, Magyarországon akár naponta hetven embert meg lehetne menteni - mondta a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke.

MTI - Kanizsa