A körárkoktól a kõfalakig címmel az elmúlt 10 évben feltárt régészeti emlékeket mutatják be szerdától interaktív kiállításon a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.

Az idõszaki tárlat kronológiai keretben, a Krisztus elõtti 6. évezredtõl a török korig foglalja össze Zala megye történetét, ugyanakkor nagyon jól reprezentálja az elmúlt évtizedben, a régészet területén történt változásokat is - mondta el Straub Péter régész, a kiállítás kurátora az MTI-nek.
A 21. században mind jellemezõbb "roncsolásmentes" feltárási technikákat a tárlat elsõ részében nagyméretû posztereken mutatják be. A régészek a légi fotók, talajradar-vizsgálatok, geofizikai mérések alapján tudnak arra következtetni, hogy hol és milyen jellegû objektumokat rejt a föld.
Nagy felfedezést jelentett, amikor a mûholdas fotókról sikerült beazonosítani a Gétye és Bezeréd határában található körárkokat, amit késõbb a helyszínen végzett geofizikai mérések is igazoltak. Az új kutatási eszközökkel több zalai lelõhelyen - például Keszthely, Fenékpuszta és Zalaszentiván környékén - jelentõs eredményeket értek el - ismertette a részleteket Straub Péter.
A tárlat másik részében az elkerülõ utak építését, közmû-rekonstrukciókat, városi felújításokat megelõzõ ásatások során elõkerült régészeti kincsekbõl látható válogatás. A kiállítás számos interaktív tárlatelemmel egészül ki, amely még izgalmasabbá teszi a kiállítás köré szervezett múzeumpedagógiai foglalkozásokat is. A vitrinekben kiállított tárgyakat digitális felvételeken is megtekinthetik a látogatók, a Bezeréd környékén - a Teleki-dûlõnél - felfedezett körárkos településekrõl pedig videóanimációt, 3D-s rekonstrukciót készítettek - magyarázta a kiállítás kurátora.
Hozzáfûzte: a 6 ezer évbõl származó, jelentõs értéket képviselõ régészeti leletek nagy részét elsõ alkalommal állítják ki. A kiállításon szerepel az a több mint háromezer éves - 73 darabból álló, ékszereket, fegyvereket, használati tárgyakat tartalmazó - bronzkincslelet is, amelyet egy magánszemély talált meg és adott át a múzeumnak. Láthatók lesznek azok az Árpád-kori vékony ezüstérmek is, amelyeket sírok feltárásakor találtak fõként gyermekek szájában. A halotti obulus a görög mitológiára nyúlik vissza: a korábbi népeknél gyakori szokás volt pénzt adni a "túlvilági útra", a térségben legutóbb Alsónemesapáti környékén, az Árpád-kori temetõ feltárásakor találtak erre utaló leleteket.
A különbözõ korok tárgyi emlékeit, szokásait enteriõrök, installációk idézik meg: a kiállító teremben rézkori házrészletet építenek fel és látható lesz egy szarvas áldozati gödör rekonstrukciója is.
A tárlatot Kiss Ágnes Katinka festõmûvész képzõmûvészeti alkotásai teszik még látványosabbá. A nagyméretû festmények a régészeti tárgyak történetét mesélik el: felidézik például, miként rejtették el a bronzkorban a kincseket, egy másik kép témája pedig a hamvasztás.
A körárkoktól a kõfalakig címû kiállítás szeptember 30-ig tekinthetõ meg a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban.

MTI - Kanizsa