Idén a hagyományos õszi gyümölcsfaültetés helyett az enyhe tavaszi idõjárás lehetõvé teszi a március végi, április eleji munkálatokat. A tavaszi ültetéskor azonban van pár dolog, amit feltétlen szem elõtt kell tartanunk, ha azt akarjuk, hogy megmaradjon és teremjen a fa. Hogy biztosan ne kövessünk el semmiféle végzetes hibát, Dr. Szabó Tibor, az Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. tudományos fõmunkatársa ad hasznos tippeket a növénytelepítéshez.

A jelenlegi tendencia szerint a faiskolákból a növények leghamarabb októberben kerülhetnek ki, így a csemeték csak november elején, közepén jutnak el a termelõkhöz. Az õsz utolsó hónapja viszont általában nem szolgál ültetéshez ideális körülményekkel, ezért sokan kényszerülnek arra, hogy a téli fagyokat elkerülve, tavasszal kezdjék meg a munkálatokat. Dr. Szabó Tibor, az MKSZN tudományos fõmunkatársa 5 pontban foglalja össze, mire figyeljünk a rendhagyó, tavaszi ültetés során.

„Az õszi ültetés azért maradt meg a köztudatban, mert régen a faiskolák 2 éves oltványokat adtak ki, amelyek hamarabb befejezték a vegetációt, mint a mostanában forgalmazott 1 éves oltványok. A 2 éves növényeket már októberben kiültethették a termelõk, így a csemetéknek volt elég ideje megfelelõ gyökérzetet ereszteni és felkészülni a hidegre. A gyakorlat azonban azt mutatja, a jelenleg forgalmazott, kevésbé ellenálló, fiatalabb oltványok kiültetését érdemesebb õsz helyett tavaszra ütemezni.” – magyarázta Dr. Szabó Tibor.

1. Talajhõmérséklet

A sikeres ültetéshez nem elég, hogy a talajjegesedést elkerüljük. Ahhoz, hogy a növény életképes maradjon, legalább 8-10 °C-os földbe kell ültetnünk. A talaj hõmérséklete természetesen összefügg a levegõ hõmérsékletével, ezért amíg nem melegszik fel az idõ nagyjából 10-15 °C-ra, felesleges ültetéssel próbálkoznunk, hisz nem indul meg a növény gyökeresedése.

2. Csonthéjasokat elõ!

Vannak olyan gyümölcsök, amelyeket nem is érdemes hagyományos módon õsszel kiültetni. Mivel a csonthéjasok meglehetõsen érzékenyek a téli idõjárási viszontagságokra, ajánlott õket tavasszal beszerezni a faiskoláktól, és melegebb földbe ültetni. Tehát ha õszibarackot, kajszibarackot, meggyet vagy cseresznyét akarunk ültetni, pár héten belül elérkezik a cselekvés ideje.

3. Számít a méret

Ültetéskor az sem mindegy, mekkora teret adunk a facsemetének. A gödör kiásásakor vagy fúrásakor fokozottan kell ügyelni arra, hogy az kétszerese, háromszorosa legyen az oltvány gyökérzetének, illetve hogy a növény pont olyan mélyre kerüljön, mint a faiskolában volt, hogy ideális lehessen a gyökerek fejlõdése.

4. Gyökerek igazítása

Tavaszi ültetéskor külön figyelmet kell fordítani a gyökerek metszésére. Az õszi eljárással szemben ilyenkor csak a végét kell egy kicsit visszavágni. A gyökérmetszésre azért van szükség, hogy megszabaduljunk a törött gyökérvégektõl, és segítsük a hajszálgyökerek fejlõdését.

5. Felkupacolás

Ültetéskor mindig hangsúlyos momentum a talajtaposásos tömörítés után az öntözés. A frissen kiültetett facsemete akár 10-20 liter vizet is elbír, ám hogy az öntözõvíz ne párologjon el róla egy napsütéses tavaszi délutánon, fel kell kupacolni a növényt. A titokzatos kifejezés azt jelenti, hogy a facsemete köré földhalmot építünk, amely segít megõrizni a talaj nedvességét. Ez az ideiglenes földkupac aztán 2-3 héten belül eltávolítható.

+ 1 Ne fõzzük meg a gyökereket!

Ha mindenképpen trágyázni szeretnénk a földet, amelybe ültetünk, nem szabad elfelejteni, hogy az oltvány gyökerei nem érintkezhetnek a trágyával. A trágya és a gyökérzet között feltétlen földréteget kell képezni, ugyanis a gödör betemetésekor a trágya elkezd bomlani, akár 60-70 °C-ra is felmelegszik, ezen a hõmérsékleten pedig a 15-20 cm földdel el nem választott gyökerek egyszerûen megfõnek.