Ez év január 1. és március 21. között valamivel több mint 200 ezer õstermelõ részére adott ki vagy érvényesített a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 158 ezer õstermelõi igazolványt - mondta a NAK elnökségi szóvivõje .

Süle Katalin hozzátette: az õstermelõk és a kiadott igazolványok száma közötti különbség a közös õstermelõi igazolványokból adódik.
Emlékeztetett: az igazolványok cseréjére törvény kötelezte a NAK-ot, amely elõírta, hogy a papíralapú igazolványt kártyára kell cserélni.
Az idei számok mintegy 7-8 százalékkal maradnak el a 2013-astól, vagyis mintegy 17 000-rel kevesebb õstermelõ kereste fel a falugazdászokat, mint három éve. Ez egyértelmûen a gazdaság fehéredésének a jele - mondta az elnökségi szóvivõ.
Süle Katalin hangsúlyozta: a rendszer átalakítása a jogkövetõ õstermelõk számára nem hátrányt, hanem egyértelmûen elõnyt jelent. Nem a valódi gazdálkodók vegzálása a cél, hanem a csalók kiszûrése - mondta.
Kifejtette, azok az õstermelõk, akik új igazolványt kaptak, legkésõbb ez év július 31-ig kapják kézhez a kártya alapú õstermelõ igazolványukat. A tervek szerint az elsõ kártyák ennél idõpontnál korábban, már júniusban eljuthatnak az igénylõkhöz.
Az elnökségi szóvivõ beszélt az egységes támogatási kérelem beadásának agrárkamarai támogatásáról is, mivel a kérelem benyújtási határideje április elején kezdõdik. Annak érdekében, hogy ez minél zökkenõmentesebben valósulhasson meg, a tavalyihoz képest egyszerûsödik a kérelem benyújtása. A kérelmek beadását a NAK egy, a témáról szóló kézikönyv kiadásával is segíti.
Süle Katalin jelezte, folyik az országos jégesõ elhárító rendszert kiépítésének elõkészítése. A teljes rendszer az elõzetes becslések szerint mintegy 1,5 milliárd forintos forrást igényel. Az elnökségi szóvivõ idézte azt az adatot, miszerint 2014-ben egy forint ráfordítással 32 forint termelési értéket sikerült megmenteni a már mûködõ jégesõ elhárító rendszer segítségével. Ennek költsége 154 millió forint volt. Ezzel szemben csak a mezõgazdasági kultúrákban a kármentés közel 5 milliárd forintot tett ki.
A sajtótájékoztatón közölték: Gyõrffy Balázs, a NAK elnöke levélben fordult Jean-Paul Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben arra kérte, hogy az Európai Unió Oroszországgal szemben 2014 óta érvényben lévõ embargóját szüntesse meg. A NAK elnöke jelezte: az Eurostat adatai szerint Magyarországon az orosz embargó bevezetése óta 2,5 milliárd euróról (mintegy 750 milliárd forintról) 1,5 milliárd euróra (mintegy 450 milliárd forintra) csökkent az Oroszországba irányuló közvetlen magyar export. Gyõrffy Balázs levelében felhívta a bizottság elnökének figyelmét arra, hogy a magyar tejtermelõk és sertéstartók szinte kilátástalan helyzetbe kerültek.
Süle Katalin elmondta, mivel az élelmiszeripari nagyvállalatok támogatása uniós forrásból nem lehetséges, a NAK és az Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) azt javasolják a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, hogy különítsen el kormányzati támogatást számukra.

MTI - Kanizsa