A béremelésrõl, a minimálbér nettójáról, a kórházi fertõzésekrõl és a határkerítésre fordított pénzekrõl is kérdeztek a képviselõk a keddi interpellációk során a parlamentben.

 Gúr Nándor (MSZP) azt mondta, a minimálbér bruttója hat év alatt több mint ötven százalékkal, a nettója viszont csak összességében csak 23 százalékkal nõtt. Eközben 18 százalékos volt az általános infláció, de az élelmiszerek árának emelkedése nagyjából egybevág a minimálbér nettójának emelkedésével - hangsúlyozta.
Magyarországon a minimálbéren bruttójának 66,5 százalékát kapják kézbe az emberek, ez az arány Szlovákiában 82, Lengyelországban 85, Csehországban pedig 89 százalékos - hívta fel a figyelmet. Csehországban a minimálbér nettója több mint 100 ezer, Szlovákiában 107 ezer, Lengyelországban 110 ezer forint, miközben Magyarországon nem éri el 74 ezer forintot sem - tette hozzá.
Mikor emelik kézzelfogható módon a minimálbér nettóját, és az mikor éri el a lengyel szintet - kérdezte.
Cseresnyés Péter munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár válaszként azt felelte, hogy a minimálbért a kormány eddig minden évben a szakszervezetekkel és a munkaadókkal folytatott egyeztetések eredményeképpen emelte meg.
Magyarországon az egykulcsos adózást jelentõs családi adókedvezménnyel együtt vezették be - emelte ki. A 73 ezer 815 forintos nettó minimálbér összege ezért egy gyermek után tízezer, két gyermek után 25 ezer forinttal nõ havonta, a három vagy többgyermekes munkavállaló pedig gyakorlatilag levonások nélkül, csaknem teljes összegében kapja kézhez a bruttó 111 ezer forintos minimálbért - jelentette ki.
A képviselõ helyett az Országgyûlés fogadta el a választ 113 igennel 32 nem ellenében.
 

MTI - Kanizsa