Uniós pályázati lehetõségekrõl, valamint a kormány foglalkoztatási támogatásairól szervezett fórumot a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara a kanizsai Vasemberház Dísztermében. A programon Vitályos Eszter, európai uniós fejlesztésekért felelõs államtitkár a vállalkozások számára már 2016-ban elérhetõ támogatási forrásokról szólt. A kis- és középvállalkozások európai uniós pályázati lehetõségeirõl, a kiírt és kiírandó pályázatok várható tartalmáról tartott elõadást. Cseresnyés Péter, munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár, a térség országgyûlési képviselõje a magyar kormány idei évi foglalkoztatást segítõ pályázati lehetõségeit ismertette a hallgatósággal.

Köszöntõjében dr. Polay József, a kamara elnöke kiemelte: a vállalkozók körében nagyon nagy az érdeklõdés az EU-s pályázatok iránt, mindenki várja a lehetõséget, hogy mikor, mire és mekkora összeggel lehet pályázni. Ma jelentõs hiány van a forrásokban – hívta fel a figyelmet az elnök. Azt is lehet mondani, hogy kiszáradt a vállalkozók egy jelentõs része. Nyilvánvaló, hogy az EU-s források kedvezõbbek, tehát mindenki arra vár. Ennek érdekében szervezték meg a találkozót.

Vitályos Eszter államtitkár elöljáróban hangot adott annak a véleményének, hogy szép eredményekkel büszkélkedhet Zala Megye és Nagykanizsa az EU-s pályázatok terén. Arra biztatta a konferencián megjelenteket, hogy a jövõben is érdemes pályázni. Több, mint 194 pályázati felhívás jelent meg a 2014-2020-as új idõszakra, ami azt jelenti, hogy mintegy 4700 milliárd Ft forint értékben jelentek meg pályázati lehetõségek. Ezek között természetesen vannak olyanok, amelyeket a túl nagy érdeklõdés miatt be kellett zárni, fel kellett függeszteni. Ezeknek az újranyitását vizsgálják, illetve vannak olyanok, amelyek csak tájékoztató jelleggel vannak fenn a honlapon, mert még nem lehet rájuk pályázni, de két-három héten belül erre is megnyílik a lehetõség.

Cseresnyés Péter elõadásában rámutatott: a vállalkozókat itt is segíti az a számos operatív program, amelyek az európai uniós források tekintetében rendelkezésre állnak. Segít abban, hogy könnyebben tudják foglalkoztatni az embereket, és bizonyos esetekben – fõként a fiatalok, vagy az idõsebbek –, jelentõs bér- és járuléktámogatást tudnak igénybe venni. A képzésekhez is jelentõs mértékben hozzájárulnak az operatív programok. Az államtitkár megjegyezte: sok hasonló konferenciára, fórumra, beszélgetésre van szükség, mert annak ellenére, hogy nap, mint nap érkeznek a friss, vállalkozókat érintõ hírek, pályázati lehetõségek a különbözõ médiumokon keresztül, mégsem jut el mindenkihez az információ.

Az elmúlt évben, az elmúlt hónapokban azt lehetett hallani, hogy milyen dinamikusan nõtt a foglalkoztatás Magyarországon – folytatta Cseresnyés Péter. 2010-hez képest mintegy 6 százalékkal javult a munkanélküliség és 10 százalékkal nõtt a foglalkoztatás. Ez azt jelenti, hogy az európai uniós átlag foglalkoztatási mutatóitól mindössze 3 százalékkal vagyunk elmaradva. Az EU-ban 68 százalék, a legutóbbi, negyedéves felmérés alapján ez az arány nálunk valamivel több, mint 65 százalék.
Fontos mutató az is, hogy a 700 ezer közfoglalkoztatottból 530 ezer ember lépett át a versenyszférába dolgozni. Örvendetes tény, míg 2010 környékén a közfoglalkoztatottak 6-7 százaléka ment át az elsõdleges munkaerõpiacra éves összehasonlítás alapján, manapság ez az arány 14-15 százalékos.
Ez a fejlõdés többek között a gazdasági növekedésnek, és a jelentõs kormányzati intézkedéseknek, képzéseknek köszönhetõ – hangsúlyozta az államtitkár, majd elõadása további részében többek között ismertette a fiataloknak, a tartósan munkanélkülieknek, a hátrányos helyzetûeknek szóló támogatásokat, képzési lehetõségeket, melyeket annak érdekében kapnak, hogy visszakerüljenek a munkaerõpiacra.
A kormány által indított valamennyi program célja a gazdaság és a munkaerõ versenyképességének a fejlesztése mondta zárszóul.

B.E.