A szakképzési rendszerrõl, a nyugdíjról, a tehetséggondozásról, a paksi bõvítésrõl, a Városliget fejlesztésérõl, valamint az elvándorlásról is szó volt hétfõn a parlamentben, az interpellációk között.

Teleki László (MSZP) azt idézte fel, hogy a kormány több mint egy éve döntött ismét a szakképzés átalakításáról. Szerinte azonban a kabinet újfent bizonytalanságot teremt a rendszerben. Mikor lesz végre kiszámítható a szakképzés? - kérdezte.
 

Cseresnyés Péter munkaerõpiacért és képzésért felelõs államtitkár azt felelte, a szakképzés átalakításának célja egyebek mellett a gazdasági igények kiszolgálása, a duális képzés erõsítése. Ennek jegyében a nemzetgazdasági tárca szakképzõ iskolák fenntartását vette át, szakképzési centrumok alakultak, és ingyenessé tették a második szakképesítés megszerzését.
 

Gúr Nándor (MSZP) szerint egyre erõsebb agyelszívás sújtja Magyarországot. Rámutatott: a távozók 75 százaléka 40 év alatti, a külföldi munkavállalást pedig a lakosság 15 százalékánál merül fel.
Mikor szabnak féket konkrét intézkedésekkel az elvándorlásnak? - kérdezte.
 

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: a be- és visszaáramlás is növekedett, így az agyelszívás üteme nem nõtt, inkább csökkent. A munkaerõ nemzetközi mozgása nem sajátosan magyar jelenség - szögezte le.
A régióban a magyarországi elvándorlás szerinte a legkisebb ütemû, nálunk 2-3 százalék körüli, ezért túlzottnak nevezte az aggodalmat.

MTI - Kanizsa