Bizonyos esetekben a vádlott lemondhat arról, hogy ügyében tárgyalást tartsanak. Egy ilyen esetre volt példa április második hetében a Zalaegerszegi Törvényszéken.

Az ügy vádlottja 2015 novemberében ittas állapotban jelent meg egy orosztonyi vegyesboltban, ahol ugyancsak alkoholt fogyasztott. Itt találkozott össze a szintén ittas sértettel, aki trágárul kiabálni kezdette vele, illetve a boltban tartózkodókkal. A vádlott felszólította a sértettet, hogy viselkedjen kulturáltan, ám a sértett továbbra is szitkozódott, s a vádlott édesanyját illette trágár szavakkal. A vádlott - akinek édesanyja nem sokkal korábban tragikus hirtelenséggel elhunyt - haragra gerjedt, s a közben már távozóban lévõ sértett után eredt. A sértett a vádlott elé feküdt az aszfaltra - tanúk elmondása alapján ez nem az elsõ ilyen eset volt -, mire a vádlott több alkalommal is megütötte, megrúgta, majd otthagyta és visszatért a boltba. Nem sokkal ezt követõen a sértett is távozott a helyszínrõl, ám másnap fájdalmai miatt orvoshoz fordult, aki mentõt hívott hozzá. A kórházban megállapították, hogy a férfinak a bántalmazás miatt leszakadt a lépe, s az ennek következtében fellépõ kivérzéses sokk miatt közvetlen életveszélyes állapotba került. A sértett lépét mûtétileg eltávolították, így maradandó egészségkárosodást szenvedett.
Az ügyben 2016. április 13-án hozott ítéletet a Zalaegerszegi Törvényszék, amely bûnösnek mondta ki a vádlottat testi sértés bûntettében és - jogerõsen - 1 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását 2 évi próbaidõre felfüggesztette.
Az ügyet tárgyalás lemondás mellett folytatta le a törvényszék. Tárgyalásról akkor lehet lemondani, ha a vádlott a vádemelést megelõzõen bûnösségére is kiterjedõ beismerõ vallomást tesz. Errõl a vádlott és az ügyész között írásba foglalt megállapodás jön létre, amelyet az ügy irataival együtt beterjesztenek a bíróságra. A bíróság ilyenkor nyilvános ülés keretében tárgyalja az ügyet, amelyen már csak a vádlottat hallgatja meg. A nyilvános ülésen a bíró újra nyilatkoztatja a vádlottat a tárgyalás lemondásról, illetve a bûnösségének elismerésérõl. A vádlott itt is meghallgatásra kerül, s ha a vallomása netán eltér a korábbitól, vagy a bíróság úgy ítéli, hogy a vádtól eltérõ elemek merülnek fel, az ügyet tárgyalásra utalja. (Abban az esetben például, ha a terhelt megtagadja a vallomást, a bíróság az ügyet tárgyalásra utalja.) Ha semmi sem indokolja a tárgyalásra utalást, akkor a bíróság a nyilvános ülésen dönt, az itt hozott ítéletével megállapítja a vádirattal egyezõ tényállást, s ítéletében az ügyészség által a vádiratban indítványozott büntetést szabja ki, szabadságvesztés esetén a Btk. enyhítést engedõ szabályaira figyelemmel.

A tárgyalásról lemondással hozott ítélet esetében a bûnösség megállapítása, illetve a váddal egyezõ tényállás kapcsán, valamint a minõsítéssel szemben nincs helye fellebbezésnek – közölte lapunkkal dr. Bartalné dr. Mentes Judit a Zalaegerszegi Törvényszék sajtószóvivõje.

Kanizsa