Zala megyében 68,6 millió forint nyereséggel zárult a 2015/2016-os vadászati év, a legnagyobb bevételt a bérkilövésbõl és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokból érték el a társaságok - tájékoztatta a megyei kormányhivatal földmûvelésügyi és erdõgazdálkodási fõosztályának vadászati és halászati fõfelügyelõje az MTI-t.

Lázár Attila elmondta, az elmúlt években többé-kevésbé kiegyenlített volt a külföldi és belföldi bérkilövésbõl és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származó tételek aránya, az elmúlt idényben viszont a magyarok jelentõsen többet fordítottak erre a célra, mint a külföldiek. A hazai bérvadászatokból származó bevétel mintegy 424 millió forint volt, 50 millió forinttal haladta meg a külföldi bérvadászok által költött összeget. A vadásztársaságok további 400 millió forint árbevételt a vadhús értékesítésébõl értek el - közölte.
Az 52 vadászterület éves árbevétele mintegy 1,46 milliárd forint volt, kiadásuk pedig 1,39 milliárd forintot tett ki.
A kiadások közel felét, mintegy 621 milliói forintot vadgazdálkodásra fordították, illetve jelentõs összeget költöttek mezõgazdasági vadkárra is: az elmúlt idényben 353 millió forintot fizettek kártalanításra, 45 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt egy évtized adatait összevetve a 2011/2012-es vadászati évben volt a legmagasabb a mezõgazdasági vadkár összege, a zalai vadgazdálkodóknak akkor 418,6 millió forintba került a nagyvad által, zömében kukoricaföldeken okozott kár - emlékeztetett Lázár Attila.
Hozzáfûzte, a vadkár mérséklésére ezt követõen megemelték a nagyvadra vonatkozó kilövési tervet, a keret azóta is változatlan: az elmúlt évekhez hasonlóan gímszarvasból 6 ezer, õzbõl 5,5 ezer, vaddisznóból pedig 10 ezer példány elejtését tervezik a 2016/2017-es idényben is. Igaz, az elmúlt vadászati évben gímszarvasból és õzbõl mintegy félezerrel, vaddisznóból pedig 2,7 ezerrel kevesebb példány került puskavégre a tervezettnél - ismertette a vadászati fõfelügyelõ.
Hozzátette, a szaporodási idõszak elõtt készült létszámbecslések ugyanakkor azt mutatják, hogy a zalai erdõkben évrõl-évre kevesebb a nagyvad: az elmúlt évhez képest a gímszarvas- és a vaddisznóállomány mintegy 300-300-zal, míg az õzek száma 750-nel csökkent. Tavaly a gímszarvas állományt 7 ezerre, a vaddisznóállományt 5,2 ezerre becsülték, míg az õzek száma meghaladta a 10 ezret.
Kitért arra is, hogy a keretszámokat vadászterületekre és több kategóriára, például korosztályokra lebontva adják meg. A korpiramis szabálya szerint a kilövési arányokat a fiatalabb korosztály irányába tolják el azért, hogy megkíméljék az idõs- és középkorú egyedeket. Komoly szankciókat von maga után, ha valaki a szakmai szabályokat megsérti - figyelmeztetett.
Kifejtette, bár kiváló minõségû génállománnyal rendelkezõ gímszarvasbikák élnek a zalai erdõkben, az általános elfiatalodás jellemzõ rájuk: az elejtett bikák átlagéletkora folyamatosan csökken, mivel a társaságok többsége bevételének növelésére törekedve nem várja meg, míg golyóérett korba kerülnek a bikák. Ha a kiváló egyedek elérhetnék a 13-14 éves kort - és nem kerülnének 8-9 éves korukban terítékre - akkor a zalai vadászterületeken még több csúcsminõségû, aranyérmes gímszarvasbika elejtésére lenne lehetõség - hangsúlyozta Lázár Attila.

MTI - Kanizsa