Elfogadták a magyarországi natúrparkok 2015. és 2030. közötti idõszakra szóló fejlesztési koncepcióját - jelentette be Rácz András, a Földmûvelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért felelõs helyettes államtitkára konferencián.

Hozzátette: a fejlesztési koncepció mellett az azt aláíró négy együttmûködõ országos hatáskörû partner - FM, Herman Ottó Intézet, Magyar Natúrpark Szövetség, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat, és a magyarországi natúrparkok részvételével - létrehozzák a natúrparkok koordinációs hálózatát, amely a dokumentumban rögzítettek megvalósítását segítheti.
A natúrparkok tervszerû és széleskörû fejlesztéséért még 2013-ban kötöttek megállapodást az aláírók az akkori vidékfejlesztési tárcával, majd ezt követõen készült el a magyarországi natúrparkok szakmai koncepciója. A natúrparkok a természet és tájvédelem mellett környezeti neveléssel, turizmus-ökoturizmussal és vidékfejlesztéssel foglalkoznak kiemelten. A natúrpark cím használatához a természetvédelemért felelõs miniszter adhat hozzájárulást. Kitért arra, hogy a natúrparkok fejlesztési koncepciójának célja, hogy a névhasználattal rendelkezõ natúrparkok, és az azt tervezõ szervezetek számára a 2015-2030-as tervezési idõszakra fejlesztési irányokat, ajánlásokat fogalmazzon meg, amelyek összhangban vannak a természetvédelmi, vidékfejlesztési, kulturálisörökség-védelmi prioritásokkal, és javaslatot tegyen a megvalósításhoz szükséges eszközrendszerre. Jelenleg Magyarországon kilenc, a természetvédelemért felelõs miniszter által elismert natúrpark mûködik, amely az ország területének 4,1 százalékára terjed ki, a települések 6,5 százaléka - köztük 19 város - natúrparki település - sorolta. Az elmúlt években számos további térségben merült fel natúrpark alapításának gondolata, a közeljövõben tucatnyi natúrpark kezdeményezés szerezheti meg a névhasználati címet. Ezek közül a Budakörnyéki, a Tápió mente, a Szigetközi, a Vasi-Hegyhát, a Balaton-Közép-Zalai, és az Észak-Bácskai Natúrparkok elismerési folyamata indult el - ismertette.
Básthy Béla, a Magyar Natúrpark Szövetség elnöke elmondta: a natúrparkok a fejlesztési idõszak végére olyan értékõrzõ és értékteremtõ mintatérségekké válnak, ahol komplex értékszemléleten alapuló helyi-térségi fejlesztések valósulnak meg.
Eperjesi Tamás, a Herman Ottó Intézet fõigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a helyzetelemzés alapján meghatározott általános fejlesztési szükségletek között kiemelt szerepet kap a tagság aktivizálása, új tagok bevonása, a meglévõ térségi együttmûködések elmélyítése, és további együttmûködések kialakítása.
Sáringer-Kenyeres Tamás, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke kiemelte: a feladatuk a vidék felemelkedését szolgálni, amit a koncepció is támogat. A 2030-ig megvalósuló folyamat a helyi térségek fejlõdését segíti elõ.
 

MTI - Kanizsa