Rendkívüli földrajzórát tartottak a minap a Batthyány Lajos Gimnázium (BLG) földrajz szaktantermében, ahol a Nagykanizsai Honismereti Füzetek 41. köteteként megjelent Nagykanizsa idõjárásának története 1873-2015 címû kiadványt mutatták be és ajánlották a nagyközönségnek. A Nagykanizsai Városvédõ Egyesület kiadványa Varga Géza észlelõ munkája.

A rendkívüli földrajzórán a hetedikes diákokat és a vendégeket Balogh László igazgató köszöntötte. Ahogy elmondta, a földrajz, mint tantárgy rendkívül fontos, hiszen a legkomplexebb tárgyak egyike.

Ezt követõen a Nagykanizsai Városvédõ Egyesület elnöke, Cserti Tibor mutatta be a kötetet. Ahogy elmondta 1987-ben állt fel a Nagykanizsai Városvédõ Egyesület. Kiemelte, nincsen még egy olyan település, amely ilyen széles módon dolgozza fel a történetét, mindazt melyet egy lokálpatriótának tudnia kell a városáról. Ennek a megismerésére pedig a legalkalmasabb idõpont az iskolás kor, amikor a legfogékonyabbak a gyerekek. A kötet dr. Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökének, a BLG egykori diákjának ajánlásával jelent meg.

– Jó emlékek fûznek a gimnáziumhoz és arra is büszke vagyok, hogy nagykanizsai gyökereim vannak, hogy innen származom – kezdte az OMSZ elnöke. Kiemelte, Varga Géza érdemi, aprólékos és rendkívül hosszadalmas munkát végzett. Fontos munka, hiszen itt, ilyen tanulmányokkal kell elkezdeni a klímaváltozásra való felkészülést.

– Kezdetben az adatokat magamnak gyûjtöttem, és dolgoztam fel, majd egy utazás alkalmával találkoztam Tarnóczky Attilával, aki felhívta a Nagykanizsai Városvédõ Egyesület figyelmét a munkámra – vette át a szót Varga Géza.

Elmondta, az iskolában a földrajz volt a kedvenc tantárgya, azon belül is leginkább a természetföldrajzot szerette, és ezért szerencsésnek érzi magát, hogy a hobbija lett a foglalkozása.

A kötete 1873-tól egészen 2015-ig dolgozza fel városunkhoz kapcsolódó idõjárási jelenségeket, átlaghõmérsékleteket. Kiemelte, közel két évig jegyzetelte, majd újabb két évig rendszerezte az adatokat. A füzet elején található a rekordlista, melybõl kitûnik, hogy a hideg idõszakok a régmúlthoz, míg a meleg idõszakok a közelmúlthoz köthetõek. Kiemelte, a hõmérséklet görbéje meredeken ível felfelé, olyan nagymértékben nõtt az átlaghõmérséklet az 1873-2015-ig terjedõ idõszakban.

– Áprilisra azt mondhatjuk, hogy szeszélyes. Azonban nem ebben az évben volt a leghidegebb ebben a hónapban, hiszen 1997-ben, 2001-ben és 2002-ben sokkal lejjebb ment a hõmérõ higanyszála, és a fagy is nagyobb pusztítást végzett – mondta az észlelõ, majd hozzátette, a leghidegebb 1942. január 24-én volt, amikor is -27,4 fokot mutattak a hõmérõk.

V.M.