A 22. Város Napja ünnepi programsorozat nyitányaként avatták fel Gróf Bethlen István miniszterelnökrõl, Nagykanizsa hajdani országgyûlési képviselõjérõl mintázott egészalakos bronzszobrot, mely Gera Katalin kaposvári szobrászmûvész alkotása.

– Köszöntsük egymást ünnepi szóval ezen a napon. E nap az ünnepé és az emlékezésé, amikor is a sok szenvedéssel teli, vérzivataros 20. századi nemzeti történelmünk borús felhõi mögül végre kitekint ránk az igazság napfénye. Magyarország elmúlt századának legnagyobb államférfija bronzba öntött szellemisége a mai napon, a mai ünnepen kinyilvánítja közösségünk által nagyságát és becsületét – kezdte ünnepi beszédét Dénes Sándor, városunk polgármestere
Hozzátette, közösségünk és rajtunk keresztül a történelem a mai napon, Nagykanizsán ítéletet alkotott Gróf Bethlen Istvánról, a miniszterelnökrõl, városunk hajdani országgyûlési képviselõjérõl egy mûalkotás értelmezõ, újra felfedezõ gesztusaiban. Csak a mûvészet, a közösség által felkért alkotói szabadságban fogant mûalkotás méltó arra, hogy ítéletet mondjon, és örökérvényû mozdulatban megõrizze a jövõnek az embert. Azt, aki bölcs megfontoltsága erejébõl merítve, a vallott és megélt értékei mentén oly sokszor állt ki meggyötört országáért.
– Felemelt egy megalázott népet, konszolidálta gazdaságunkat, társadalmi viszonyainkat, visszaküzdötte hazánkat a világ térképére, és békét hozott a tragédiát átélõ lelkekben. Ezt csak egy olyan államférfi képes megtenni, akiben ott feszül a becsület, a tudás, az akarat, aki ha kell, egyedül is kiáll, és szembefordulva társaival, az ellenállhatatlan emberség lesz maga – emelte ki, majd hozzátette, ez az örök pillanat, ez a bronzban megnyilvánuló forma mostantól Nagykanizsa fõterének éke, közösségének iránymutatója.
– Mostantól városunk fejlõdésének irányát a legnagyobb államférfijaink egyikének, gróf Bethlen Istvánnak a bronzba öntött példája mutatja meg nekünk. Tiszteljük és kövessük õt – zárta beszédét Dénes Sándor.
Ezt követõen Cseresnyés Péter, államtitkár, Nagykanizsa és térsége országgyûlési képviselõje szólt. Ahogy elmondta, mérföldkõ a szobor leleplezése, hiszen egy hosszú, és munkával teli folyamat kiemelkedõ állomása ez. Gróf Bethlen István miniszterelnök, Nagykanizsa hajdani országgyûlési képviselõje munkásságának és életútjának állít méltó emléket a mûalkotás. A 20. század egyik legjelentõsebb államférfijának gondolkodása és cselekedetei Nagykanizsa közössége számára is mértékadóak és példamutatóak.
– A szobor számunkra jelkép és szimbólum egyaránt. E mellett a jövõbe tekintõ optimizmusunk és hitünk megtestesítõje is, mely reprezentálja városunk és hitünk, a térség közösségének az elmúlt években megvalósuló álmait, és valóban minket, a közös munkánkat formálja alkotássá – emelte ki Cseresnyés Péter.
Ezt követõen Bethlen István életútját idézte. Elmondta, a politikus a két világháború közötti Magyarország leghosszabb kormányfõi mandátumát töltötte be és sikerült konszolidálni az országot a Trianont követõen. Munkásságának köszönhetõen, fellendült a lakásépítés és nõtt az átlagéletkor is.
2011-ben õt és munkásságát választották példaképül a város építéséhez, ennek nyomán meghirdették a Bethlen-évet, útjára indították a Bethlen bált és stratégiát alkottak. Elindult a városrehabilitáció és a marketing tevékenységre is nagy hangsúlyt fektettek.
Kiemelte, városunk mérhetõen elõre lépett az elmúlt években: érkeztek befektetõk, létrejött a termelõi piac, Kanizsa a köztudatba került, jelentõs beruházások voltak, megújult a városmag és visszatért az élet.
– Ez az alkotás azt üzeni mindannyiunknak, hogy érdemes vállalni a munkát, a feladatot, érdemes dolgozni egy közösség elõbbre jutásáért, mert a közös akaratnak, a közösen vállalt építõ munkának mindig megvan az eredménye – hangsúlyozta Cseresnyés Péter, majd hozzátette ez a szobor és ünnep az összetartozás és az összefogás jelképe.
– Gróf Bethlen István azt mondta Nagykanizsáról, hogy: „a várossal szemben szeretetet és ragaszkodást érzek, igyekezni fogok méltó lenni önökhöz”. A Kanizsaiak ma sok év távlatából is viszonozzák a szeretetet és a ragaszkodást. Bethlen István a 20. század legeredményesebb államférfija. Hálával emlékszünk Bethlen Istvánra és emlékeztetni akarjuk a jövõ magyar nemzedékeit is – mondta beszédében Kövér László, a Magyar Országgyûlés elnöke.
Kiemelte, a középkorban elveszett önálló Magyar állam visszaszerzéséért a magyarságnak tragikusan súlyos árat kellett fizetnie 1920-ban. Bethlen Istvánt ezen nehéz idõkben a magyar sorsközösség felismerése indította el azon az úton, melynek végeredményeként államférfivá vált. Majd a miniszterelnök életútját idézte fel, köztük azt, hogy elsõ lépéseivel megszüntette a belpolitikai káoszt, rendet és politikai stabilitást teremtett. 1921-ben meghiúsította IV. Károly király visszatérését majd keresztülvitte a Habsburgok negyedik trónfosztását. A politikai stabilitás megteremtése után a gazdasági stabilizálás következett, majd a gazdasági erõ révén lehetõvé vált a magyar társadalom szolidaritásának a megerõsítése. Létrejött a kormányzása idején a Magyar Nemzeti Bank és az új vámrendszer is.
– Felemelte a halálba szánt Magyarországot és versenyképessé tette azt. Az államnak ezen teljesítménye a magyarok mérhetetlen áldozatán és megfeszített munkáján alapult, valamint Bethlen Istvánon – mondta Kövér László. A válságban született Bethleni kormányzásnak 1931-ben egy másik válság vetett véget.
– Ez a szobor annak az államférfinak az emlékét õrzi, aki bebizonyította, a magyarok áldozata és munkája képes legyõzni a lehetetlent – zárta beszédét Kövér László.
Dr. Gróf Bethlen István a néhai miniszterelnök testvérének unokája, azt mondta, meghatódva áll a mûalkotás elõtt, mely valóban az ereje teljében munkálkodó miniszterelnököt ábrázolja, méghozzá zseniális módon.
– Egy kormányzat mûködésének az a mértéke, hogy milyen lendületet tud adni az egyetemes nemzeti tevékenységnek, mennyire tudja elõbbre vinni a nemzetet - mondta, majd hozzátette, úgy érzi, hogy haza jön Nagykanizsára és nagy köszönet azért, hogy bronzba öntve lehet otthon Bethlen István is a városunkban.
 

V.M.