Hétfõn a magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdõdik az idei tanév május-júniusi érettségi idõszaka, amelyben mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról. Ebben a vizsgaidõszakban lép életbe az a szabály, amely szerint a középiskola elvégzését közvetlenül követõ érettségi idõszakban a vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat teljesítésének igazolása. Ha a vizsgázó ezt a feltételt nem teljesíti, akkor nem kezdheti meg az érettségit.

A magyar nyelv és irodalom vizsgatárgy középszintû írásbeli vizsgája 240 percig tart. A vizsgázóknak két feladatlapot kell kitölteniük: a szövegértési feladatokra 60 perc, a szövegalkotási feladatok megoldására pedig 180 perc áll a rendelkezésükre.
A diákok elõször a szövegértési feladatokat oldják meg, és csak e feladatlapok beadása után kezdhetik meg a szövegalkotási feladatlap kitöltését.
A vizsgázók a szövegértési feladatlapon belül tetszésük szerint oszthatják meg a rendelkezésükre álló idõt az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A szövegértési feladat szövege általában egy esszé, ismeretterjesztõ céllal íródott tanulmány, publicisztikai mû egésze vagy részlete. A feladatok megoldása általában a kérdésre adott válasz szöveges kifejtése, esetenként megadott válaszvariációk közötti döntés.
A szövegalkotási feladatlap esetében a vizsgázó három eltérõ típusú, mûfajú és témájú szövegalkotási feladatból választ egyet. A diák által választott feladat megoldásának elvárható terjedelme 500-1500 szó.
A magyar nyelv és irodalom tárgy emelt szintû írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli egy nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsorból és három különbözõ szövegalkotási feladatból tevõdik össze. A vizsgázók szintén a tetszésük szerint oszthatják meg az egyes feladatok között a rendelkezésükre álló idõt, és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatják.
A nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsor egy alkotáshoz kapcsolódik. A nyelvi és az irodalmi mûveltséget vizsgáló kérdések aránya hozzávetõlegesen 40-60 százalék. A három szövegalkotási feladat különbözõ témákról adott szempontú és mûfajú önálló szöveg alkotását írja elõ.
Az írásbeli feladatok megoldásakor közép- és emelt szinten is lehet helyesírási szótárt használni, ebbõl vizsgacsoportonként legalább négy példány szükséges. A szótárról a vizsgát szervezõ intézmény gondoskodik.
Az idén május 2. és június 24. között a középiskolákban (a húsz kormányhivatal szervezésében) 1161 helyszínen zajlanak az érettségi vizsgák.
Az érettségizõk közül csaknem 76 ezren tesznek ebben a vizsgaidõszakban "rendes" érettségit, azaz szerezhetnek érettségi bizonyítványt. Rajtuk kívül - a vizsgarendszer által nyújtott lehetõségekkel élve - mintegy 36 ezren tesznek legalább egy tárgyból valamilyen fajta érettségit.
Az írásbelik május 2-ától május 24-éig tartanak. Az emelt szintû szóbeli vizsgák kezdõ idõpontja június 2., a végsõ idõpontja június 9., a középszintû szóbeli vizsgák június 13. és 24. között lesznek.
A jelentkezõk együttesen több mint 411 ezer vizsgát tesznek majd le. (Érettségi bizonyítványaikba és tanúsítványaikba további csaknem 38 ezer korábban megszerzett érettségivizsga-eredmény kerül majd várhatóan be.)
Az érettségik kedden a matematika írásbelikkel folytatódnak.

MTI - Kanizsa